Egészség

Öt tipp, hogy kevesebb mikroműanyag kerüljön a szervezetünkbe

A mikroműanyagok már mindenhol jelen vannak

Belélegezzük őket, megesszük az ételeinkkel, és megisszuk a vízzel. A mikroműanyagok már mindenhol jelen vannak: a tudósok szerint egy hét alatt akár egy bankkártyányi mennyiség is a szervezetünkbe juthat. Bár teljesen nem tudjuk elkerülni, van néhány egyszerű módszer, amellyel csökkenthetjük a bevitt mennyiséget.

Öt tipp, hogy kevesebb mikroműanyag kerüljön a szervezetünkbe
Mikroműanyag az asztali són
Fotó: AFP / PAULO DE OLIVEIRA

Az életünk tele van műanyaggal. A reggeli müzlis zacskójától kezdve a fogkrém tubusán át a tisztítószerek dobozáig minden műanyag. Ezek apránként mikroműanyagokat bocsátanak ki, amelyek bejutnak az ételeinkbe, italainkba, sőt a levegőbe is, amit belélegzünk. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy ezek az apró részecskék komoly kockázatot jelenthetnek az egészségünkre. A jó hír, hogy néhány tudatos döntéssel sokat tehetünk azért, hogy kevesebb mikroműanyag kerüljön a szervezetünkbe – írja a mindmegette.hu.

1. Válasszuk a csapvizet a palackozott helyett

Tanulmányok szerint a palackozott vízben jóval több mikroműanyag található, mint a csapvízben – akár hatszoros mennyiség is. Ráadásul a palack műanyagja idővel további részecskéket old az italba. Amikor csak lehet, igyunk inkább csapvizet, és használjunk üveg vagy rozsdamentes kulacsot. Ha biztosra akarunk menni, szűrjük át otthon a vizet megfelelő minősítésű vízszűrővel.

2. Együnk helyben, és kerüljük a műanyag edényeket

Az elviteles műanyag dobozokból is mikroműanyagok kerülhetnek az ételbe. Jobb megoldás, ha helyben eszünk, vagy otthon főzünk. A konyhában is érdemes odafigyelni: a műanyag vágódeszkák, kanalak vagy teflonbevonatú edények szintén részecskéket engedhetnek az ételekbe. Használjunk inkább fa, üveg, kerámia vagy acél alternatívákat.

3. Ne tegyük ki a műanyagot extrém hőnek vagy hidegnek

A műanyag edények melegítése mikróban, vagy forró ételek, italok tárolása bennük jelentős mikroműanyag-felszabadulással jár. De még a hosszú távú hűtő- vagy fagyasztótárolás is növelheti a problémát. Ha lehet, válasszuk a kerámiát vagy az üveget melegítéshez és tároláshoz.

4. Csökkentsük a műanyag használatát a mindennapokban

A mikroműanyagok nemcsak az ételekből és italokból, hanem ruháinkból és tárgyainkból is származhatnak. A szintetikus textíliák – például a poliészter vagy a nejlon – mosás közben apró részecskéket engednek a vízbe. A műanyag játékokból is kerülhet a gyerekek szervezetébe. Ha tehetjük, válasszunk természetes anyagokat, és kerüljük a felesleges műanyag használatot.

5. Gondolkodjunk rendszerszinten: kevesebb műanyaggyártás, tisztább jövő

Hosszú távon a mikroműanyagok mennyiségét csak úgy tudjuk csökkenteni, ha kevesebb műanyagot gyártanak. A legtöbb műanyag fosszilis energiahordozókból készül, amelyek gyártása és felhasználása súlyos környezeti terhet jelent. Támogassuk azokat a kezdeményezéseket és döntéseket, amelyek a fenntarthatóbb alternatívák felé mozdítják a világot.

A tudósok még mindig vizsgálják, pontosan hogyan befolyásolják a mikroműanyagok a szervezet normál működését, de egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy ezek a részecskék bizony komoly károkat okoznak. A szervezetbe jutva gyulladást válthatnak ki, károsíthatják a sejteket, sőt, egyes vegyi anyagokat is magukkal szállítva tovább növelik a veszélyt.

Lehetséges kockázatok:

  • Emésztőrendszeri problémák: irritáció, bélflóra-egyensúly felborulása.
  • Szív- és érrendszeri kockázatok: egyes vizsgálatok a mikroműanyagokat a vérnyomás emelkedésével és érfalak károsodásával is összefüggésbe hozták.
  • Hormonális hatások: a mikroműanyagokban található vegyi anyagok befolyásolhatják a hormonháztartást.
  • Immunrendszeri reakciók: gyulladást okozhatnak, és gyengíthetik a szervezet védekezőképességét.
  • Légzőszervi problémák: belélegezve hozzájárulhatnak az asztma és más légúti betegségek kialakulásához.

Kapcsolódó írásaink