Rejtett méreg a rizsben

A Columbia Egyetem, valamint kínai és amerikai kutatócsoportok idén közösen publikáltak egy átfogó tanulmányt, amely szerint a melegedő éghajlat és a megemelkedett CO₂-szint nemcsak a rizs hozamát, hanem a minőségét is negatívan befolyásolja. A vizsgálatok kimutatták, hogy jelentősen több mérgező arzén kerülhet a rizsszemekbe – és ezáltal az emberek tányérjára is.

Két fokos melegedés már emeli az arzénszintet

2014 és 2023 között a kutatók 28 különböző rizsfajtát teszteltek Dél-Kínában elárasztott földeken, ahol speciális berendezések segítségével szimulálták a jövőbeli klímát: két Celsius-fokos melegedést és 200 ppm (részecske per millió) szintű CO₂-növekedést.

A kísérletek során kiderült, hogy már önmagában a hőmérséklet emelkedése is jelentősen növelte az arzéntartalmat a rizsben. A CO₂-szint emelkedésével együtt ez a hatás tovább erősödött. A magasabb hőmérséklet és a több CO₂ csökkentette a talaj oxigéntartalmát, és elősegítette azoknak a mikrobáknak a szaporodását, amelyek mobilizálják az arzént – így több mérgező, szervetlen arzén került a rizsszemekbe.

Rákkeltő és szívbetegséget is okozhat

A hatások komolyak: modellbecslések szerint Kínában önmagában 2050-ig akár 19,3 millió többlet daganatos megbetegedés is előfordulhat, ha a CO₂-szint és a hőmérséklet együttesen növekszik. Ezek közül a leggyakoribb a tüdő- és hólyagrák.

A krónikus arzénterhelés emellett nagyban növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kockázatát is. A kutatók szerint a toxikológiai hatások jól dokumentáltak: ide tartozik a tüdő-, hólyag- és bőrrák, valamint az iszkémiás szívbetegség is.

Az egészségügyi kockázatokat mérő úgynevezett Hazard Quotient értéke minden vizsgált régióban meghaladta az 1-es határértéket, Vietnamban pedig extrém módon, 12-re emelkedett.

A jelenlegi határértékek sem nyújtanak védelmet

Az EU-ban a csecsemőtápszerre 100 µg/kg, a rizsre pedig 200–300 µg/kg arzénhatárérték van érvényben. Kínában 200 µg/kg a javasolt érték, míg az USA-ban csak nem kötelező érvényű ajánlások léteznek.

A kutatás szerint a CO₂ és hőmérséklet emelkedésével a minták több mint fele túllépte ezeket a határértékeket, a medián érték 231 µg/kg volt.

A tudósok szerint a jelenlegi szabályozás nem elegendő arra, hogy a klímaváltozás miatt megnövekedett arzénszint káros hatásait kivédje. Mivel a rizs globális exporttermék, nemcsak a termelő országok, hanem a fogyasztók is veszélyben vannak világszerte.

Mit lehet tenni?

A kutatók több lehetséges kockázatcsökkentő megoldást is javasolnak:

• Új fajták nemesítése, amelyek kevesebb arzént vesznek fel

• Jobb öntözési módszerek, például a rizsföld időszakos kiszárítása, hogy visszatérjen az oxigén a talajba

• Megfelelő feldolgozás, például mosás, főzés vagy hántolás, ami csökkenti az arzénszintet

• Rendszeres mérések a rizs és az öntözővíz arzénszintjének ellenőrzésére

Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák: „Egyetlen beavatkozás sem szünteti meg az alapvető problémát.”

„A tanulmány sürgős cselekvésre figyelmeztet”

A tanulmány világosan rámutat arra, milyen szorosan összefügg a mezőgazdaság, az éghajlat és az emberi egészség. A melegedés és a CO₂-emelkedés nemcsak a terméshozamot, hanem az élelmiszerek minőségét is érinti.

„Tanulmányunk sürgeti az arzénterhelés csökkentését a rizsben, különösen annak fényében, hogy a klímaváltozás egyre inkább befolyásolja a globális élelmiszer-biztonságot”– foglalják össze a kutatók az üzenetüket.