Egészség

Parlagfű allergiától szenved?

Tippek akkor, ha már tombol a pollenszezon

Nem jó hír az allergiásoknak, hogy a parlagfű pollenkoncentrációja országosan továbbra is magas. Ugyan a rutinosak már a tünetek megjelenése előtt elkezdték a védekezést és az allergiagyógyszer szedését, de mi a helyzet azokkal, akik nem szeretnék ezt a módszert választani, és inkább a házi praktikákban bíznak? Tippek a parlagfű tüneteinek megelőzésére és enyhítésére.

Parlagfű allergiától szenved?
A parlagfű virágzási időszakában, különösen a kora reggeli és késő délutáni órákban, amikor a pollenkoncentráció a legmagasabb, lehetőleg maradjunk zárt térben
Fotó: MH-archív/Hegedüs Róbert

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) egy erősen allergén gyomnövény, amely sokak számára jelent problémát a virágzási szezonban. Az allergiások számára a parlagfű pollenje komoly tüneteket okozhat, ezért fontos a hatékony védekezés.

Megelőző intézkedések parlagfű ellen

1. Rendszeres gyomlálás és kaszálás

  • Korai eltávolítás

A parlagfűt már a tavaszi időszakban érdemes felismerni és eltávolítani, amikor még fiatal. A rendszeres gyomlálás vagy kaszálás megakadályozza a növény virágzását és a pollenek kibocsátását.

  • Kaszálás:

Ha nagyobb területen nő, rendszeres kaszálással csökkenthetjük a pollenkibocsátást. A legjobb időpont a kaszálásra a virágzás előtti időszak.

2. Talajtakarás

A talaj fedése mulccsal vagy talajtakaró növények ültetésével megakadályozza a parlagfű csírázását. Ez különösen hatékony lehet kertekben, virágágyásokban és veteményesekben.

3. Gyomirtó szerek használata

Ha a természetes módszerek nem elegendőek, használhatók szelektív gyomirtó szerek is, amelyek kifejezetten a kétszikű gyomokat, így a parlagfüvet is elpusztítják. Fontos, hogy a használati útmutatót gondosan kövessük, hogy ne károsítsuk a hasznos növényeket.

Tippek akkor, ha már tombol a pollenszezon

  • A parlagfű virágzási időszakában, különösen a kora reggeli és késő délutáni órákban, amikor a pollenkoncentráció a legmagasabb, lehetőleg maradjunk zárt térben.
  • Szellőztetéskor használjunk pollenszűrős hálókat az ablakokon, vagy tartsuk zárva azokat a magas pollenkoncentráció idején.
  • Használjunk HEPA szűrős légszűrőket otthonunkban, hogy csökkentsük a levegőben lévő pollen mennyiségét.
  • A párásítók segíthetnek a levegő nedvességtartalmának növelésében, ami leülepítheti a pollent, ezáltal csökkentve a levegőben található allergének számát.
  • A szabadban viselt ruhákat gyakran mossuk, mivel ezekre a pollenek könnyen rátapadhatnak.
  • Ha pollenszezonban jártunk a szabadban, érdemes hazaérkezés után azonnal zuhanyozni, hogy a bőrünkre és hajunkra tapadt polleneket eltávolítsuk.
  • Kövessük a pollenjelentéseket és parlagfű térképeket, hogy tájékozottak legyünk a helyi pollen koncentrációról, és ennek megfelelően tervezzük meg a tevékenységeinket.
  • Érdemes a szomszédokkal is együttműködni a parlagfű elleni harcban, hogy a környező területeken is eltávolításra kerüljenek a gyomnövények.

Az allergia a civilizált emberek betegsége, tehetünk ellene:

  • használjunk minél kevesebb vegyszert és tisztítószert a háztartásban,
  • kerüljük az adalékanyagot, ételszínezéket és tartósítószert tartalmazó élelmiszereket,
  • csökkentsük szellőztetéssel a beltéri levegő szennyezőanyag (pl. poratka, gombaspóra, pollen, formaldehid) mennyiségét a lakások levegőjében.

Mivel a gyermekkori túlzott higiénia nem engedi, hogy a szervezet az élet természetes kihívásaival és akadályaival szembekerüljön, ezért az immunrendszer könnyen legyengül. A gyermekek szervezetének találkozniuk kell bizonyos kosz-, por- és kórokozó-mennyiséggel ahhoz, hogy az immunrendszerünk megtanulja a védekezést ellenük. Célszerű, ha óvjuk gyermekeinket a túlzott szennyeződésektől, de engedjük, hogy szervezetük megtapasztalja a környezetet.

További allergiára hajlamosító tényezők:

  • az anya dohányzása a terhesség alatt vagy után,
  • az RS vírusfertőzés csecsemőkorban,
  • helytelen gyermek- és felnőttkori életmód és étrend
  • ritkán szellőztetett lakás, belvárosi lakás (szennyezett levegő),
  • túlzott mértékű antibiotikum szedése,
  • korai tápszeres táplálás vagy túl korai elválasztás,
  • túl korán bevezetett allergizáló élelmiszerek a gyermekek étrendjébe.

Az allergia és a stressz

Felmérések szerint sok beteg, aki nagyobb gyermek- vagy felnőttkorban lett allergiás, az első allergiás tünetek megjelenése előtt stresszes időszakot élt át.

A hosszan tartó stressz, vagy szorongás alatt a szervezet gyorsabban használja fel a vitaminokat, nyomelemeket és szénhidrátokat, melyek az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez szükségesek. Hiányuk következtében csökken az immunrendszer működésének hatékonysága, így nagyobb az esélye bármiféle megbetegedésnek – olvasható a Mindmegette cikkében.

Az addig tünetmentes, viszont allergiára hajlamos személy legyengült szervezete egy erős allergén (pl. penészgomba, pollen, poratka) koncentrációval való találkozásakor allergiás tünetekkel reagál (pl. kialakul a szénanátha, ami ezután az adott allergénnel való találkozáskor mindig megjelenik).

Kapcsolódó írásaink