Egészség
Ezzel a módszerrel megelőzhető a halálos kór
A betegség az agyban felhalmozódó plakkokkal kezdődik
Amerikai kutatók tíz éven át követték nyomon közel 3000, 70 év feletti ember napi sétálási szokásait. A résztvevők között olyanok is voltak, akik genetikailag hajlamosak a demenciára, különösen az Alzheimer-kórra. Aki évekig megőrizte vagy fokozta napi mozgását, annak feldolgozási sebessége és végrehajtó funkciói is javultak. A hatás különösen erőteljes volt azoknál, akik az APOE4 gén hordozói – ők nagyobb eséllyel betegedhetnek meg Alzheimer-kórban. Bizonyított tehát: az Alzheimer-kór megelőzése már a kisebb sétákkal is lehetséges.
Az Alzheimer-kór megelőzése mögött álló tudomány
Az Alzheimer-kór megelőzése hosszú távon elsősorban a kockázati tényezők csökkentésén múlik. A betegség az agyban felhalmozódó plakkokkal kezdődik, amelyek idővel roncsolják az idegsejteket, memóriavesztést, zavartságot, személyiségváltozást és testi leépülést okozva.
A genetikai tényezők jelentősek.
Az APOE4 gén nehezíti az agyi plakkok eltávolítását, ezzel növelve a kockázatot. A lakosság 15–25%-a hordozza ezt a variánst.
Mozgással az agy épségéért
A kutatás nem írt elő pontos lépésszámot, de a szerzők szerint a következetes napi séta kulcsfontosságú a mentális egészség és az Alzheimer-kór megelőzése szempontjából is.
Dr. Cindy Barha, a Calgaryi Egyetem kutatója szerint a cél nem feltétlenül a 10 ezer lépés, hanem az ülő életmód megszakítása. Még a napi többszöri, kisebb séták is pozitív hatással lehetnek az agyműködésre.
Egy 2022-es kutatás azt is kimutatta, hogy már napi 3800 lépés is 25%-kal csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét.
Miért hat így a séta az agyra?
A mozgás fokozza a BDNF nevű fehérje termelését, amely elősegíti az agysejtek növekedését és új kapcsolatok létrejöttét. Emellett a mozgás mérsékli a gyulladásos folyamatokat is, amelyek az Alzheimer-kór kísérői lehetnek. Az agy mikroglia nevű immunsejtjei mozgás hatására hatékonyabban működhetnek, így az agyszövet kevésbé sérül.
A legveszélyeztetettebbeknél a legerősebbek a pozitív hatások
Meglepő módon a legnagyobb javulást az APOE4-hordozók tapasztalták. Ez annak is köszönhető, hogy náluk már mutatkoztak a kognitív hanyatlás kezdeti tünetei, amit a séta mérsékelni tudott. Az is előfordulhat, hogy a vizsgálatban való részvétel motiválta őket a gyakori mozgásra, ami lassította az állapotromlást – írta meg az Origo.
Dr. Christiane Wrann, a Harvard kutatója úgy véli:
Soha nem késő elkezdeni mozogni.Minden lépés számít, főként, ha olyan mozgásformát választunk, amit örömmel végzünk, és hosszú távon is kitartunk mellette.
