Így vészeljék át a kánikulát a visszérbetegek

Sajnos, a visszér betegségre való hajlam genetikailag meghatározott, jó hír viszont az érintetteknek, hogy életmódunkkal sokat tehetünk a megelőzésért, karbantartásért.

A hosszú állás a vénás véráramlás egyik fontos feltételét, a környező izmok munkáját lehetetleníti el, így különösen álló foglalkozásúaknak elengedhetetlen a rendszeres mozgás – derül ki a hazipatika.com cikkéből.

A terhesség önálló rizikófaktor, nem csak az láb, de a gáttáji és a kismedencei vénatágulatok kialakulásának szempontjából is. Fontos, hogy az érintett kismamák konzultáljanak érsebésszel is!

A visszerek állapota a kánikulában azért romlik, mert a melegben az erek kitágulnak, ami azt eredményezi, hogy a billentyűk nem zárnak teljesen, a véráram megfordul bennük és vénás pangást okoz. Emiatt rosszabbodnak a panaszok. Éppen ezért nyáron különösen fontos a kezelés, a kompressziós harisnya viselése, bár ez utóbbi nyilván nyáron különösen kellemetlen. Azonban nagyon fontos, ha máskor nem, huzamosabb álldogálás, ülés, hosszú utazás során.

1. Meleg helyett hideg: visszér betegeknek nem ajánlott a meleg, forró fürdő, a szauna, de nem kizáró ok. Viszont akár naponta többször is alkalmazható a váltózuhany, amikor felváltva meleg, majd hideg vizet folyatunk a vádlinkra, hideg vízzel befejezve a folyamatot. Ez kiváló értorna és vérkeringés-serkentő.
2. Értorna: ha lehet, ne álldogáljunk túl hosszú ideig! Amennyiben muszáj ezt tennünk, rendszeresen tornáztassuk, mozgassuk meg a lábujjakat, a lábszárat, és szabadidőnkben sportoljunk. Napközben viseljünk kompressziós harisnyát, esténként pedig polcoljuk fel a lábat, és végezzünk értornát, ami kiüríti az ereket.
3. Cipőviselés: kerüljük a túl magas sarkú cipőket, ideális az 5 centi alatti sarokmagasság. A túl magas sarok viselése esetén ugyanis másként feszül a lábszárizomzat, jelentősen csökken az izompumpa, ami a vér visszaáramoltatását szolgálná.
4. Testsúly: életmódváltással ajánlatos leadni az esetleges túlsúlyt, hogy minél kevesebb súlyt kelljen a lábaknak cipelnie.

„Ha bárki láb- és bokadagadást, lábszárfájdalmat, a bőr bepirosodását, nyomásérzékenységet érzékel magán, vagy észreveszi, hogy a gáttájon jelentek meg visszerek, feltétlenül forduljon orvoshoz” – javasolja dr. Sepa György. Hozzátette: csak szakember döntheti el, milyen módszer lesz az adott esetben optimális. A nagyméretű visszerek eltüntetésére a hagyományos sebészi műtéti eljárás, valamint a lézeres és a rádiófrekvenciás és ragasztásos műtéti lehetőségek állnak rendelkezésre. Jó minőségben elvégezve mindegyik megoldás hatékony. A döntően esztétikai panaszokat okozó pókvénák, és az úgynevezett retikuláris visszerek és hajszálerek esetében jó megoldás egyrészt a rádiófrekvenciás eljárás, amelynek előnye, hogy bármely testrészen elvégezhető, beleértve az arcot, a térd és boka környékét, amelyet egyébként nagyon nehéz kezelni.

A kezelést követően nincs szükség kompressziós harisnya alkalmazására, a napozás sem jelent akadályt – így nyáron is elvégezhető a beavatkozás. A szklerotizáció, injekciós kezelés, melynek lényege, hogy egy speciális anyagot fecskendezünk az érbe, aminek következtében az ér falai összetapadnak és megszűnik bennük a vérkeringés, ezért eltűnnek – ismerteti Sepa doktor. – A szklerotizálásra az ősz, a tél és a tavasz a legalkalmasabb, a kezelés után ugyanis rugalmas pólya viselése kötelező, ami ilyenkor nem okoz nagy gondot. Az injekciós terápiaként zajló szklerotizáció után egy hétig nem sportolhat, de folytatható a mindennapi tevékenység, nincs szükség betegszabadságra, tehát igazán gyors, kíméletes módja ez a pókvénák eltüntetésének.