Egészség
Egy orvos önvallomása: a szívroham tagadása életveszélyes
Egy kardiológus szívrohamot kapott, így ismerte fel a tüneteket

63 évesen, Dr. Wilson teljesen egészségesnek érezte magát, rendszeresen mozgott és aktív szakmai életet élt, egész karrierjét a szívbetegségek megelőzésére és gyógyítására tette fel. Most, hogy túlélte a szívrohamot, nyíltan beszél a történetéről, hogy másokat is arra ösztönözzön: vegyék komolyan a tüneteket – még akkor is, ha „túl egészségesnek” érzik magukat ahhoz, hogy betegek legyenek.
A szívroham tagadása életveszélyes
2018 januárjában, egy családi vakáció során kezdődtek a bajok. Dr. Wilson közösen edzett a feleségével, éppen egy egyszerű lépcsőzéssel melegítettek be, amikor az orvos a mellkasában nyomó kellemetlen érzést tapasztalt.
„Nem volt éles fájdalom, inkább csak valami furcsa, nyomasztó érzés – amit azonnal fel kellett volna ismernem, hiszen ez a hivatásom” – mondta később. Ennek ellenére tagadta, hogy bármi baj lenne: „Ez nem történhet meg velem, kardiológus vagyok” – győzködte magát.
A tünetek nem mindig egyértelműek
Az igazi figyelmeztető jel az volt, amikor a szokottnál jobban kezdett izzadni: „átázott az ingem”, emlékezett vissza. A körülötte lévők is észrevették, hogy valami nincs rendben, de ő még mindig próbálta elhessegetni a gondolatot. Csak amikor annyira rosszul lett, hogy a mosdóba kellett mennie, ismerte be végül önmagának is: „szívrohamom van”.
Felesége határozottságának köszönhetően azonnal kórházba mentek, ahol a Dr. Wilson által jól ismert sürgősségi osztály munkatársai villámgyorsan ellátták.
Ez egy felkavaró pillanat volt – egyszerre voltam beteg és kolléga.
„Szerencsés vagyok, hogy élek”
Dr. Wilson utólagos beszámolója szerint minden tökéletesen működött a kórházban: a csapat gyorsan, összehangoltan dolgozott, a beavatkozások gördülékenyen zajlottak. „Óramű pontossággal haladt minden” – mondta, majd könnyek között mesélt felesége lélekjelenlétéről is: „Ő intézte. Csak annyit mondott: menjünk.”
A túlélés után Dr. Wilson mély háláját fejezte ki nemcsak a szakmai stábnak, hanem az ápolóknak is, akik – szavaival élve – még akkor is mellette álltak, amikor már nem tudott magáról. A kardiológus története rávilágít arra, milyen fontos szerepet töltenek be az ápolók a gyógyulás folyamatában – nem csupán fizikailag, hanem lelkileg is támogatva a betegeket.