Tud egy lábon állni tíz másodpercig?

Először is, ha nem tud kényelmesen 10 másodpercig egy lábon megállni, azzal üzenni próbál a tested – ilyen esetben nem csak az egyensúllyal lehet probléma. „Az egy lábon állás képessége az öregedés egyik legjobb mutatója” – mondta Clayton Skaggs, a Central Institute for Human Performance alapítója és vezérigazgatója, a Karel Lewit Klinika és a Curious Gap Labs alapítója, számol be a mindemgette.hu.

A Mayo Klinika egyik tanulmánya szerint az egy lábon állás ideje megbízhatóbb képet ad az általános egészségi állapotunkról, mint például az izomerő vagy a járás minősége. Ez a gyakorlat nemcsak az ideg-izomrendszer állapotáról árulkodik, hanem akár komolyabb betegségek korai jele is lehet.

„Az egyensúlyvizsgálatot diagnosztikai célra is használjuk más betegségek kizárására vagy felismerésére” – magyarázta Dr. Paraminder Padgett, a Dartmouth Hitchcock Orvosi Központ neurológiai szakértője és fizikoterápiás felügyelője, hozzátette: „A mozgáshiány is befolyásolhatja az egyensúlyt, de akár az agyműködés zavara is állhat a háttérben. A mi feladatunk, hogy ezt segítsünk tisztázni.”

Érdemes tudni, hogy több krónikus betegség is – például a cukorbetegség, az ízületi gyulladás, a szklerózis multiplex, a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór – lassan, észrevétlenül ronthatja az egyensúlyérzékünket. Egyes betegségek az idegrendszert és a testtartásért felelős érzékelést (propriocepciót) befolyásolják, míg más elváltozások a gondolkodást, a reakcióidőt vagy a döntéshozatalt nehezítik – mindez közvetlenül hat a mozgás stabilitására.

Bár az egy lábon állás elsőre egyszerű próbának tűnik, valójában meglepően sokat elárul a teljes testi működésünkről. Az egyensúly megtartása ugyanis egy bonyolult folyamat, amely a szem, a belső fül, az ízületek, az izmok és az agy összehangolt munkáját igényli. 40 éves kor után ezek a rendszerek fokozatosan gyengülni kezdenek – különösen, ha sokat ülünk, és keveset mozgunk.

Ennek eredménye lehet a stabilitás lassú elvesztése, ami idővel komoly következményekkel járhat: esések, csonttörések, vagy az élettér beszűkülése, mivel az ember kerülni kezdi azokat a mozgásformákat, amelyekben már nem érzi magát biztonságban.

Az egyensúly megtartása a látásunk, a szomatoszenzoros rendszerünk – amely az izmokból, ízületekből, bőrből és kötőszövetből érkező tapintási információkat dolgozza fel –, valamint a fülben található egyensúlyközpontunk összehangolt működésén alapul. Ha ezek közül bármelyik működése romlik, az egyensúlyérzékünk is gyengülhet.

„Ahogy a testünkön is megjelennek az idő múlásával a ráncok, úgy az agyunkban is történnek változások” – magyarázta Padgett, hozzátette: „Ha azonban megfelelően használjuk, az agy képes alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.”

Másképpen fogalmazva: „használod, vagy elveszíted” – figyelmeztetett Skaggs. Ugyanakkor nem feltétlenül kell elfogadnunk, hogy az egyensúlyérzék romlása elkerülhetetlen 40 év fölött – írja a National Geographic.

Sokan tévesen úgy gondolják, hogy az emberek egészségügyi hanyatlása egyszerűen az öregedés természetes velejárója, pedig számos esetben az egészségtudatosság hiánya áll a háttérben – hívta fel a figyelmet a szakember.

„Ha valaki fel akar állni egy székről, és rájön, hogy csak a kezét használva megy neki, akkor egy idő után teljesen megszokja ezt” – mondta Skaggs. „Így viszont a lábát terheli kevésbé, azok gyengülnek.” Az ilyen alkalmazkodó mozdulatok és óvintézkedések végül felgyorsítják az izomerő és mozgékonyság csökkenését.