A túl sok munka szó szerint átalakíthatja az agyunkat

A Dél-Koreai Köztársaság kutatócsoportja szerint ezek a változások az agy azon területein jelentkeznek, amelyek a tervezés, a szervezés és a feladatok végrehajtása, a munkamemória és az érzelmek szabályozása terén játszanak szerepet.

Bár a tanulmányban alkalmazott módszer nem képes megkülönböztetni az ok-okozati összefüggéseket, aggodalomra ad okot, hogy valamilyen kapcsolat lehet a hosszú munkaidő és az agy egészségi állapota között.

„Bár a túlmunka viselkedési és pszichológiai következményei jól dokumentáltak, közvetlen hatása az agy szerkezetére kevéssé ismert. Korábbi kutatások arra utalnak, hogy a krónikus stressz és a nem megfelelő pihenés megváltoztathatja az agy morfológiáját, de az empirikus neuroimaging bizonyítékok továbbra is korlátozottak” – írják a kutatók publikált cikkükben, számol be a ScienceAlert.

A csapat 110 személy agyi felvételeit és munkamódszereit elemezte. A többségük egészségügyi dolgozó volt, közülük 32-en hetente túlzottan hosszú munkaidővel (52 óra, vagy több) rendelkeztek, míg a többi (78) normál munkaidőben dolgozott.

A rendszeres munkaidővel rendelkezőkhöz képest a túlórázók agyának fent említett területein nagyobb szürkeállomány-térfogatot mutattak. Például 19 százalékkal nőtt a középső frontális gyrus térfogata azoknál, akik hosszú órákat dolgoztak – ez az agyi régió a kognitív funkciókért felelős.

Mit jelent tehát a több szürkeállomány? Nos, ez bonyolult kérdés: lehet pozitív és negatív is. A kutatók nem vonnak le egyértelmű következtetéseket az agy egészségére gyakorolt hatásokról, de ez további vizsgálatot igényel.

Természetesen ez a kutatás nem áll egyedül. Több tanulmány is összefüggésbe hozza a túlmunkát az agykárosodással, ami arra utal, hogy a legújabb vizsgálatban feltárt szerkezeti változások inkább rossz hír, mint jó.

„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a hosszú munkaidő neuroadaptív változásokat okozhat, amelyek potenciálisan hatással lehetnek a kognitív és érzelmi egészségre” – írják a kutatók.

Természetesen nehéz általánosítani: a különböző munkák különbözőképpen hatnak a testünkre, és a munkán kívüli életünkben is számos tényező befolyásolja az egészségünket. Azonban általános vélemény, hogy a túl sok munka általában nem tesz jót az egészségünknek.

A koronavírus-járvány miatt is átgondoljuk a munkához való viszonyunkat, és olyan kísérleteket hajtanak végre, mint a négy napos munkahét, ezért ez a tanulmány ismételten emlékeztet arra, hogy korlátozni kell a munkát, amikor csak lehet.

„A jövőbeli kutatásoknak meg kell vizsgálniuk ezeknek a strukturális agyi változásoknak a hosszú távú következményeit, és azt, hogy kognitív hanyatláshoz vagy mentális egészségügyi rendellenességekhez vezetnek-e” – írják a kutatók.

„Az eredmények aláhúzzák, hogy a túlmunka foglalkozás-egészségügyi problémaként kezelése fontos, és rámutatnak a túlzott munkaidő csökkentését célzó munkahelyi szabályok szükségességére.”