Egészség
A gyors séta csökkentheti a szívritmuszavarok kockázatát
Ha egy egyszerű, hozzáférhető, jótékony testmozgásról van szó, a gyaloglást nehéz felülmúlni
A gyaloglási sebesség jelentős különbséget jelent a kutatás szerint, amelyet az Egyesült Királyság Glasgow-i Egyetemének csapata vezetett.
A gyors sétálók (több mint 4 mérföld per óra) esetében 43 százalékkal csökkent a kockázat a lassú sétálókhoz képest.
Az adatokban rögzített szívritmuszavarok közé tartozott a pitvarfibrilláció (szabálytalan szívverés), a tachycardia (gyors szívverés) és a bradycardia (nagyon lassú szívverés).
„Ez a tanulmány az első, amely feltárja a gyaloglási tempó és az aritmiák közötti összefüggés alapjául szolgáló útvonalakat, és bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az anyagcsere- és gyulladásos tényezők szerepet játszhatnak” – mondja Jill Pell, a Glasgow-i Egyetem közegészségügyi tudósa.
A kutatók adatokat gyűjtöttek az Egyesült Királyság Biobankjából 420 925 középkorú felnőtt tipikus gyaloglási tempójáról, a gyaloglási sebesség pontosabb időzítésével 81 956 résztvevőnél, számol be a Science Alert.
A kutatók kiszámították, hogy az átlagos vagy gyors tempójú gyaloglás akár 27 százalékos kockázatcsökkenéssel is jár – ez összehasonlítja azokat, akik a legtöbb időt töltöttek sétával, és azokat, akik a legkevesebbet sétáltak.
A szívritmuszavarokkal kapcsolatos, egyéb tényezők figyelembevételével a csapat szerint ennek az összefüggésnek körülbelül egyharmada annak köszönhető, hogy a séta hogyan befolyásolja a szervezet anyagcsere- és gyulladásos folyamatait – beleértve a vérnyomást és a testtömeget befolyásoló folyamatokat is.
„A gyorsabb séta csökkentette az elhízás és a gyulladás kockázatát, amely viszont csökkentette az aritmia kockázatát” – mondja Pell.
Az ehhez hasonló megfigyelési tanulmányok nem tudják tesztelni vagy bizonyítani a közvetlen ok-okozati összefüggést. De a populációs kohorszok különböző expozíciók (például járási sebesség) szerinti csoportosítása és a különböző kimenetelek (például aritmiák) arányának mérése az idő múlásával értékes eszköz, amelyet az epidemiológusok használnak a bizonyítékokon alapuló előrejelzések készítéséhez.
A kutatás rámutat egy erős összefüggésre a gyaloglási sebesség között, amely egy kicsit keményebben dolgozik, és kissé jobban megerőlteti a testet, valamint a szív- és érrendszeri egészség jobb védelme között.
„Ez a megállapítás biológiailag hihető, mert a kumulatív epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a gyaloglási tempó fordítottan összefügg az anyagcsere-tényezőkkel” – magyarázza Pell.
Úgy tűnt, hogy a gyorsabb gyaloglási tempó a nők, a hatvan év alattiak, a magas vérnyomásúak, az elhízottnak nem minősítettek és a két vagy több meglévő egészségi állapotban szenvedők számára jelenti a legnagyobb különbséget.
Ma már rengeteg bizonyíték van arra, hogy a gyaloglás hogyan javíthatja a legjobban az egészséget. A gyorsabb ütem a biológiai öregedést is lassítja, de fontos, hogy szünetet is tartsunk közben.
