Egészség
A demencia már fiatalkorban is jelentkezhet
Öt ok, amiért még mindig kevéssé ismert a probléma
1. A demencia jellemzően az idősebb korhoz kapcsolódik
Az orvosok gyakran nem veszik figyelembe annak lehetőségét, hogy egy fiatalabb személy demenciában szenvedjen. Sok fiatal kezdődő demenciájának tüneteit sok esetben figyelmen kívül hagyják.
Az sem ritka, hogy fiatalabb felnőtteknek azt mondják, hogy „túl fiatalok” a demenciához. Nem meglepő tehát, hogy ezek a tapasztalatok frusztrációhoz vezetnek, mivel a betegek és családtagjaik úgy érzik , hogy az egészségügyi rendszer nem hallja meg, és figyelmen kívül hagyja őket.
Az a félreértés, hogy a demencia az idősebb felnőttek betegsége, és magára hagyja a fiatalkori demenciában szenvedőket.
2. A tünetek eltérőek
A demencia leggyakrabban rövid távú memóriavesztéshez kapcsolódik. A megismerés azonban (amely minden mentális folyamatunkat felöleli a gondolkodástól az észlelésig) nagyon összetett.
Emiatt a demencia nagyon sokféle tünethez vezethet – mint például a személyiség és a nyelv megváltozása, tárgyak felismerésének, távolságok megítélésének vagy mozgáskoordinációjának nehézségei, sőt hallucinációk és téveszmék is.
Az idősebb felnőttek demenciájához képest a fiatalkorban kialakult demenciában szenvedőknél nagyobb valószínűséggel tapasztalnak más tüneteket, mint az emlékezetkiesést. Például a kutatások azt mutatják, hogy a fiatalon kezdődő Alzheimer-kórban szenvedő emberek körülbelül egyharmadánál a legkorábbi tünetek a koordinációs és látási zavarok voltak.
3. A demencia ritkább okai
A demencia egy gyűjtőfogalom, amely egy sor agyi rendellenességet ölel fel, amelyek mindegyike kognitív problémákat okoz. Idősebb felnőtteknél a demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely az esetek 50-75 százalékát teszi ki. A 65 év alattiaknál azonban a demenciás esetek csak körülbelül 40 százaléka tudható be az Alzheimer-kórnak.
Ehelyett a korai kezdetű demenciát ritkább neurodegeneratív állapotok, például frontotemporális demenciák okozzák. A frontotemporális demencia csak minden 20. demenciával diagnosztizált embert érint. Ezek az állapotok az agy azon részeit érintik, amelyek a személyiségért, a viselkedésért, a nyelvért, a beszédért és a végrehajtó funkciókért felelősek.
Például az elsődleges progresszív afázia a frontotemporális demencia egyik típusa. Ez az állapot 100 ezer emberből körülbelül hármat érint. Az elsődleges progresszív afázia főként megváltoztatja a személy kommunikációs és beszédértési képességet.
A másodlagos demenciák is gyakrabban fordulnak elő a fiatalkori demenciában szenvedőknél. Ezek olyan demenciák, amelyeket más mögöttes egészségügyi állapot, betegség (például Huntington-kór vagy agydaganat) vagy külső tényező (például vírusfertőzés, szerrel való visszaélés vagy fejsérülés) okoz.
A demencia e ritkább formáinak felismerése egyre növekszik – többek között annak köszönhetően, hogy olyan hírességek, mint Fiona Phillips, Pauline Quirke és Terry Jones mesélnek tapasztalataikról. A demencia e ritkább formáit illetően azonban még mindig kevesebb a megértés a kezelési lehetőségeket és a tünetek kezelését illetően. A ritkább demenciák atipikus tünetekhez is kapcsolódnak, amelyek gyakran elmaradnak. Ez meghosszabbítja a diagnosztikai utat.
4. A tünetek átfedésben vannak más állapotokkal
A fiatalkori demencia tünetei jelentős átfedésben vannak bizonyos mentális egészségi állapotokkal, például bipoláris zavarral, pszichózissal, depresszióval és szorongással összefüggő tünetekkel. A tünetek közé tartozhat az apátia, a pánik érzése, az ingerlékenység, a hallucinációk és a téveszmék is.
Természetesen nem mindenki, aki ezeket a tüneteket tapasztalja, szenved fiatalkori demenciában. De fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a tünetek átfedésére, hogy megkönnyítsük a diagnózis folyamatát azok számára, akik ezt teszik.
5. A tapasztalatok különbözőek az emberek között
Egy személy tüneteinek típusa és súlyossága számos tényezőtől függően változhat – például fizikai egészsége, szociális környezete, sőt stressz-szintje is. Mindez jelentős eltérésekhez vezet a demencia megtapasztalásában.
Egy személy kognitív tartaléka (az agy azon képessége, hogy a károsodás vagy agyi elváltozások ellenére fenntartsa a jó kognitív funkciót) szintén befolyásolja a demencia tüneteivel kapcsolatos tapasztalatait és az ezekkel való megbirkózást.
Egyesek hatékonyabban alkalmazkodhatnak erős támogató hálózatokra, pszichológiai rugalmasságra vagy saját személyes megküzdési stratégiájukra, hogy leküzdjék ezeket a kihívásokat – írta meg a Sciencealert.
Mindezek a tényezők együttesen megnehezíthetik a fiatalkori demencia tüneteinek felismerését, különösen annak korai szakaszában.
