Hetente ennyi alkoholos ital fogyasztása megduplázza a demencia kockázatát

Egy új tanulmány azonban kimutatta, hogy a gyakori alkoholfogyasztásnak hosszú távon is lehetnek elég durva hatásai. „Megvizsgáltuk, hogy az alkohol hogyan hat az agyra, ahogy az emberek öregszenek” – mondta Alberto Fernando Oliveira Justo, a brazíliai Sao Paulo Egyetem orvosa, számol be az IFLScience.

„Azt találtuk, hogy az erős alkoholfogyasztás közvetlenül összefügg az agyban lévő sérülések jeleivel – magyarázta – és ez hosszú távú hatásokat okozhat az agy egészségére, ami hatással lehet a memóriára és a gondolkodási képességekre.”

Miután elemezték a soha, mérsékelten, erősen vagy korábban ivóként besorolt résztvevők közel 1800 agyi boncolását, Justo és kollégái azt találták, hogy azoknál, akik hetente nyolc vagy több alkoholos italt fogyasztottak, 133 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki az agyi érrendszeri legionáriusok egy típusa, az úgynevezett hialin arterioloszklerózis.

„A mérsékelt, a nagymértékű és a korábbi nagymértékű alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható volt a hialin arterioloszklerózissal és a neurofibrilláris tangulákkal – erősíti meg a közlemény. – Az alkohol és a kognitív képességek közötti összefüggést teljes mértékben a hialin arterioloszklerózis közvetítette.”

A probléma az alkoholfogyasztással együtt skálázódott: a nem ivókhoz képest a korábbi erős ivóknál 89 százalékkal nőtt az ilyen elváltozások kockázata, a mérsékelt ivóknál – akiket heti hét alkoholos italig definiáltak – pedig 60 százalékkal volt magasabb az esélye. Az erős és a korábbi erős ivóknál a tau-tangulák – a tau-fehérjék rendellenes felhalmozódása az idegsejtekben, amely az Alzheimer-kór elsődleges biomarkere – kialakulásának esélye is jelentősen magasabb volt.

Továbbá, „a korábbi erős alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható volt az agytömeg és a kognitív képességek csökkenésével” – jegyzik meg a szerzők – bár ugyanez nem volt igaz a mérsékelt vagy erős alkoholfogyasztókra.

És a csattanó, szó szerint: a nagyivók átlagosan 13 évvel korábban haltak meg, mint absztinens társaik.

„A súlyos alkoholfogyasztás világszerte komoly egészségügyi problémát jelent – mondta dr. Justo az eredményekről – és összefügg a fokozott egészségügyi problémákkal és a halálozással.”

Nos, mint minden ilyen típusú tanulmány esetében, legalább annyira fontos tudni, hogy mit nem mond el nekünk ez a tanulmány, mint azt, amit igen. Lényeges, hogy ez egy keresztmetszeti, nem pedig longitudinális vizsgálat, amely egyetlen időpontból származó adatokat elemez – ez a korlátozás, amelyet a szerzők elismerik, hogy „korlátozza az eredményeink értelmezését”.

Röviden: a tanulmány megerősítheti, hogy a magasabb alkoholfogyasztás a jelek szerint skálázódik az agykárosodással – de hogy az egyik okozza-e a másikat, vagy fordítva, vagy valami egészen más történik, arra nem tudunk következtetni a tanulmányból.

Mindazonáltal ez egy újabb bizonyíték arra, hogy az alkohol károsan hat az agyra – nemcsak rövid távon, hanem egész életünk során.

„Kutatásunk azt mutatja, hogy a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás károsítja az agyat, ami memória- és gondolkodási problémákhoz vezethet – mondta Justo. – Ezeknek a hatásoknak a megértése kulcsfontosságú a közegészségügyi tudatosság és a súlyos alkoholfogyasztás csökkentését célzó megelőző intézkedések további végrehajtása szempontjából.”