Okozhat-a székrekedést a túl sok tojás?

„A tojást egykor koleszterinszint-növelő hatása miatt támadták, amelyről utóbb kiderült, hogy téves feltételezés volt. Lehet, hogy ugyanígy tévedünk a tojás és a székrekedés kapcsolatát illetően is?” – teszi fel a kérdést a The Conversation oldalán Vincent Ho gasztroenterológus szakorvos, a Nyugat-sydney-i Egyetem oktatója. Lássuk, mit mond erről a tudomány.

Mivel a székrekedés szót nagyon sokféleképpen használjuk a köznyelvben, Ho doktor szerint először érdemes tisztázni, mit is jelent valójában a fogalom. Mint írja, jelen esetben a funkcionális székrekedésre érdemes fókuszálni: ez a kemény székletet, illetve ritka és általában nehéz székletürítést foglalja magában. Fontos továbbá, hogy a probléma hátterében nem valamilyen fizikai akadály vagy szervi megbetegedés áll. A funkcionális székrekedés kifejezetten gyakori panasz. Globálisan a felnőttek több mint egytizede, valamint átlagosan hétből egy gyermek küzd ilyesfajta panaszokkal egy adott időpontban.

Tudományos érvek a tojás mellett és ellen

A legfőbb kérdés persze, miként játszhat ebben közre a tojásfogyasztás? Nos, a kutatási eredmények meglehetősen vegyes képet mutatnak, egyszersmind bőven akadnak hiányosságok. Dr. Ho példaként említ egy 2002-es japán tanulmányt, amely csaknem 1700 felnőttet vizsgált a negyven év feletti korosztályból. Azok a női résztvevők, akik legalább öt alkalommal ettek tojást hetente, ritkábban küzdöttek szorulásos panaszokkal, mint a többi vizsgálati alany. A férfiaknál nem lehetett hasonló összefüggést kimutatni a begyűjtött adatokból, amelyre a kutatók sem tudtak magyarázatot adni.

Egy pár évvel később készült tanulmány egészen más megvilágításba helyezte ugyanakkor a tojás és a székrekedés kapcsolatát. Ezúttal csaknem négyezer japán egyetemista nő vett részt a felmérésben, akiknek egy kérdőívben arról kellett nyilatkozniuk, hogy mit ettek a megelőző hónap során. Így derült fény arra, hogy akik étrendjében nagyobb hangsúlyt kapott a feldolgozott húsok és a tojás fogyasztása, gyakrabban küzdöttek székrekedéssel, mint a hagyományos japán étrendet követők. Ez utóbbira egyébként nagymértékű rizsfogyasztás jellemző, továbbá lényegesen kevesebb pékáru és édesség fogyasztása.

Szintén nem tünteti fel túl előnyös fényben a tojást egy 2019-ben megjelent kínai kutatás sem. Ebben az ázsiai ország déli részén élő, középkorú felnőttek vettek részt. A szerzők következtetései szerint azok a résztvevők, akik nyugati típusú étrendet folytatva gyakran fogyasztottak kacsa- vagy tyúktojást, nagyobb arányban küzdöttek székrekedéssel, mint a hagyományos dél-kínai konyhát előnyben részesítő válaszadók. A tradicionális táplálkozás arrafelé sok finomított gabonát, zöldségeket, gyümölcsöket, savanyúságokat, halat és garnélát foglal magában.

Vincent Ho szerint ugyanakkor érdemes óvatosan kezelni ezeket a kutatásokat, mert jellemzően a résztvevők önbevallásán alapulnak, amely sok pontatlanság és ezáltal téves következtetések forrása lehet. Nem mellesleg az emberek hajlamosak arra, hogy a hasonló kérdőívekben kissé megszépítsék a valóságot, azaz például alulbecsüljék, hogy milyen gyakran esznek kevésbé egészséges élelmiszereket. További probléma az ilyen kutatásokkal, hogy ritkán fókuszálnak egyetlen élelmiszerre, így akár a tojásra. És még ha említik is külön a tojást, a vizsgált populáció nagyon eltérő lehet kor, nem és etnikai hovatartozás tekintetében. Összességében így nem lehet a megállapításaikat sem általánosan minden emberre nézve érvényesnek tekinteni.