Egészség
A fogyás összefüggésben van a rák kialakulásának kockázatával
Váratlan felfedezés
Egyes régiókban pedig, például Észak-Amerikában, Európában és a Közel-Keleten az elhízás az összes rákos megbetegedés akár 9 százalékához is hozzájárul. A következő 25 évben akár a rákos megbetegedések első számú okává is válhat. A fogyás tehát egyértelműen fontos egészségügyi cél.
Egy nemrégiben készült tanulmány azonban váratlan eredményt hozott. Megállapította, hogy a fogyást követő 12 hónap alatt jelentősen magasabb rákos megbetegedési aránnyal járt együtt, mint azoknál, akik nem fogytak.
A tanulmány csaknem 160 ezer egészségügyi szakember adatait használta fel, akiket átlagosan 28 éven keresztül vizsgáltak. Ezek az emberek 2016-ig kétévente jelentették egészségi állapotuk és életmódjuk adatait. A kutatók különös figyelmet fordítottak a súlyuk változására.
A résztvevőket három csoportba osztották aszerint, hogy mennyire volt szándékos a fogyásuk: „magas” azoknál, akik mind a diétát, mind a testmozgást fokozták, „közepes” azoknál, akik a diétában vagy a testmozgásban javultak, és „alacsony” azoknál, akiknél egyikben sem volt említésre méltó javulás.
A résztvevők között feltűnő eredmény született: azoknál, akik testsúlyuk több mint 10 százalékát veszítették el, a következő évben jelentősen nagyobb volt a rákdiagnózis kockázata.
De nem minden rákos megbetegedés kapcsolódott egyformán a fogyáshoz. A tanulmány szoros kapcsolatot talált a fogyás és a felső emésztőrendszer (nyelőcső és gyomor), a máj, a hasnyálmirigy és az epeutak rákos megbetegedései között.
Ezeknél a típusoknál a kockázat sokkal nagyobb volt, az esély háromtól több mint hétszeresére nőtt. A kapcsolat azonban gyengébb volt a vastagbél- és a tüdőrák esetében, és úgy tűnt, hogy nem befolyásolja a mell-, a prosztata- és a csak nőket érintő rákos megbetegedések valószínűségét.
A tanulmány szerzői azonban óvatosak. Tudják, hogy kutatásuknak vannak bizonyos korlátai. Egyrészt az emberek saját súlyukról szóló beszámolóira támaszkodtak, ami nem mindig lehet pontos. Emellett csak kétévente ellenőrizték a résztvevőket, ami azt jelenti, hogy néhány részlet kimaradhatott.
Figyelemre méltó, hogy a kockázat azoknál volt a legmagasabb, akik a legkevesebb erőfeszítést tették a fogyás érdekében (akiket „alacsony fogyási szándékúnak” minősítettek). Közelebbről megvizsgálva tehát ez a tanulmány alátámaszthatja azt, amit eddig is tudtunk: ha próbálkozás nélkül fogysz, fontos utánajárni, hogy miért.
Az újdonság az, hogy a tanulmány segít rámutatni arra, hogy mely rákos megbetegedések lehetnek a váratlan fogyás okai. Ez azt jelenti, hogy amikor valaki egyértelmű ok nélkül fogy, az orvosok talán jobban összpontosítanak bizonyos rákos megbetegedések – például a gyomor környékén vagy a májban – ellenőrzésére, hogy kiderítsék, mi áll a háttérben.
Másrészt számos bizonyíték van arra, hogy a szándékos fogyás előnyös. Egy 2022-ben közzétett tanulmány például azt találta, hogy azoknál az embereknél, akik jelentős életmódbeli változásokat hajtottak végre, 16 százalékkal alacsonyabb volt az elhízással összefüggő rákos megbetegedések kockázata. Egy másik, ugyanebben az évben készült tanulmány szerint a súlycsökkentő műtét nagymértékben csökkentette a rákos megbetegedések és a rákban való elhalálozás kockázatát.
Fontos tehát, hogy ne feledkezzünk meg a testsúlykezelés és az aktív életmód bizonyított előnyeiről a rák megelőzése érdekében.
A kutatások azt sugallják, hogy idősebb korban enyhén túlsúlyosnak lenni talán nem is olyan rossz, mint korábban gondoltuk, sőt, akár a hosszabb élethez is köze lehet. Mivel globális elhízásjárvánnyal kell szembenéznünk, ez az információ segít a testsúlykezelés és a rákmegelőzés megközelítéseinek testreszabásában.
