Megtalálhatták az összefüggést a májzsugorodás és a demencia között

Orvosok egy csoportja által végzett vizsgálatba 177 000 olyan veteránt vontak be, akiknél legalább két klinikai látogatás alkalmával demenciát diagnosztizáltak, és akiknél soha nem diagnosztizáltak májzsugorodást. A májzsugor olyan súlyos – különböző betegségek és vírusok által okozott – hegesedés, amely gátolja a májat abban, hogy számos funkcióját ellássa.

A betegek laboreredményei és egyéb egészségügyi nyilvántartások felhasználásával a kutatók a máj hegesedésére (fibrózis) utaló jeleket kerestek, és a Fibrosis–4 pontszámnak nevezett bevett képlet segítségével kiszámították a cirrózis valószínűségét.

Megállapították, hogy a betegcsoportjuk akár 10 százalékának FIB–4 pontszáma elég magas – 2,67 fölötti – volt ahhoz, hogy potenciálisan súlyos májbetegségre utaljon. És ezeknél a betegeknél soha nem diagnosztizáltak cirrózist.

A májbetegség és a demencia között azonban döntő jelentőségű az, ami a májzsugorban szenvedők mintegy 50 százalékának agyában jelentkezik: a hepatikus enkefalopátia. Amikor a máj leállítja a méreganyagok és a hulladékok eltávolítását a vérből, ezek a szemétdarabok az agyba jutnak. Ott az olyan méreganyagok, mint az ammónia és a mangán mérgező hatással vannak az agysejtekre. Amint az enkefalopátia a rejtett állapotból a nyílt állapotba kerül, a betegeknél a kogníció, a motoros képességek, az alvás és a hangulat számos változását tapasztalhatják – ez a profil feltűnően hasonlít a demenciához, csakhogy ez visszafordítható.

A tanulmány „egy olyan jelenséget ír le, amelyet mindannyian láttunk már a saját klinikai gyakorlatunkban, amikor az emberek demencia után cirrózis diagnózisával érkeznek hozzánk” – mondta Elliot Tapper, a Michigani Egyetem gasztroenterológiai és hepatológiai részlegének docense.

A májbetegség gyakran csendben, idővel alakul ki, és csak akkor adja ki magát, amikor már súlyos – és visszafordíthatatlan – károsodást szenvedett. Az alapellátást nyújtó szolgáltatóknak gyakran eszükbe sem jut, hogy korlátozott idejükben ellenőrizzék, kivéve, ha a pácienseknél valamilyen egyértelmű kockázati tényezőt találunk: alkoholfogyasztási rendellenességet, vagy hepatitis B- vagy C-fertőzést. Más gyakori rendellenességek, például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás kevésbé ismert kockázati tényezői a májzsugornak.

A FIB–4 pontszám hasznos szűrőeszköz lehet a szolgáltatók számára, még ha „messze nem is tökéletes” – mondta a szakember. A pontszámhoz csak egy alapvető májenzimvizsgálatra, vérlemezkeszámra és a beteg életkorára van szükség. A magasabb életkor azonban a képletet a magasabb FIB–4 eredmény felé torzítja, ami a cirrózis nélküli embereket is kiszúrhatja.