Egészség

Mi lesz ha elhagyjuk a koffeint az életünkből

A koffein napjaink legtöbbet fogyasztott pszichoaktív vegyülete a világon

Fontos hangsúlyozni, hogy bár elsőre alighanem a kávéra asszociálunk a hallatán, valójában számos ital- és ételféleségben megtalálható a koffein. E körbe tartoznak a teák, szénsavas üdítők, gyógyszerek, de még a koffeinmentes kávék és csokoládék is – írja a hazipatika.hu.

Mi lesz ha elhagyjuk a koffeint az életünkből
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Mint azt Adam Taylor, a Lancasteri Egyetem anatómiát oktató professzora írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében, amikor a koffein bekerül a szervezetbe, gyorsan fel is szívódik. Hatása csúcsát két órán belül eléri, és csak mintegy kilenc óra elteltével ürül ki teljesen. Mivel egyszerre víz- és zsíroldékony, így szinte a test bármely szövetébe képes bejutni, ami egyben azt is megmagyarázza, miért olyan szerteágazó az élénkítő hatása.

Felnőttek számára legfeljebb napi 400 milligramm koffein bevitele javasolt, ami hozzávetőleg négy csésze kávénak felel meg. Ha túllépjük az ajánlást, az a többi között izomrángást, hányingert, émelygést, fejfájást, erős szívdobogást idézhet elő tünetként, illetve extrém mértékű túladagolás esetén akár halált is. Taylor azonban arra is rámutat, hogy még azoknál is felléphetnek nemkívánatos panaszok, akik csupán egy-két csésze kávét vagy teát vesznek magukhoz, legyen szó akár ingerlékenységről, elalvási nehézségekről, nyugtalanságról. Éppen ezért döntenek sokan úgy, hogy a továbbiakban tartózkodnak a koffein fogyasztásától. Lássuk, a tudomány szerint mire számíthatnak, akik erre az útra lépnek.

Agyunk alkalmazkodik hozzá.

A koffeinmegvonás eleinte fejfájást és fáradtságot idézhet elő. Ennek oka, hogy hosszú távon a szervezetben tolerancia alakul ki vele szemben. A koffein ugyanis azokhoz a receptorokhoz kötődik az agyban, amelyekhez az adenozin nevű vegyület is, és éppen ezzel késlelteti a fáradtság felerősödését a nap folyamán. Idővel azonban az agysejtek több adenozinreceptort termelnek, hogy az adenozin megfelelően tudjon kötődni azokhoz. Így aztán, ha a koffeint kiiktatjuk a rendszerből, túl sok receptor marad szabadon. Ennél fogva fáradtabbnak érezzük majd magunkat, mint korábban.

Ami a fejfájást illeti, az a koffeinhiány következménye. A fej-nyaki régióban a koffein hatására beszűkülnek a vérerek, így csökken a véráramlás az agy felé. Ha leállunk a koffeinfogyasztással, alig 24 órán belül ezek az erek visszatágulnak az eredeti állapotukba, a hirtelen megnövekvő agyi véráramlás pedig fejfájást idézhet elő. A kellemetlen panaszok átlagosan kilenc nap után szűnnek meg. A felszabaduló adenozinreceptorok miatt ráadásul átmenetileg a fájdalomérzékenység is felerősödhet.

Akadnak ugyanakkor pozitív hatásai is, ha leszokunk a koffeinről. A koffein ugyanis valóban akkor van kihatással az éjszakai pihenésre, ha késő délután vagy este fogyasztjuk. Ennek oka, hogy késlelteti a melatonintermelődést, azét a hormonét, amelytől elálmosodunk az éjszaka közeledtével. Így az alvás későbbre tolódik, rövidül az alvásidőnk, illetve rövidülnek a mélyalvási szakaszok. Másnap reggel fáradtabban kelünk, ami további koffeinbevitelre sarkall, egy ördögi kört létrehozva. Ha ezt megszakítjuk azáltal, hogy elengedjük a koffeint, abból az alvásminőségünk is sokat profitál – egyes kutatások szerint már alig 12 óra elteltével tapasztalhatunk némi javulást.

A koffeint mindezeken felül a szorongással és pánikrohamokkal is kapcsolatba hozzák, és nem csupán azoknál, akik már eleve valamilyen mentális egészségügyi problémával küzdenek. A koffeinbevitel csökkentése vagy minimalizálása a hangulatra is jó hatással lehet tehát, főként az alvásjavító hatásának köszönhetően. Az alvásmegvonás ugyanis mind a szorongást felerősíti, mind más hangulati zavarokat. Emellett az adenozinreceptorok olyan neurotranszmitterek működésében is szerepet játszanak, amelyek a stressz, a boldogság és a félelem kezeléséhez szükségesek.

Ne vegyük a szívünkre.

Fokozza a gyomorsavképződést, valamint gyengíti a gyomor és a nyelőcső közötti izomgyűrűt, ezáltal pedig a koffein kedvezőtlenül hat a refluxos panaszok alakulására is. Ha tehát leszokunk a koffeinről, az a gyomorégést is enyhíti, továbbá egyes kutatások szerint csökkenti a vérnyomást és a pulzust. Ennek oka, hogy ha valaki hosszú éveken keresztül naponta fogyaszt koffeint, úgy a szervezete alkalmazkodik ehhez. Magyarán az új normalitássá az a stimuláció válik, amelyet a koffein a idegrendszerre, a bélrendszerre és a szívre fejt ki. Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy e téren sokat számít a genetika: vannak, akiknek szervezete és anyagcseréje jobban tolerálja a koffeint, mint másoké, így az kevésbé terheli meg őket.

Kevesebb kávé, szebb mosoly.

Maga a koffein nincs jelentős hatással a fogakra, ellenben a tea és a kávé egyéb összetevői, mint például a tanninok, bizony elhalványíthatják mosolyunk fényét. Az energiaitalok cukortartalma szintén károsan hat a fogazatra. Így tehát a leszokás közvetetten, de e téren is pozitív változást hozhat magával. Annál is inkább, mert egyes tanulmányok alapján a koffeines italok a nyáltermelést is csökkentik, márpedig a nyál természetes védelmet nyújt fogaink számára. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a koffein az édes ízek érzékelését is negatívan befolyásolja, amely tehát szintén felerősödhet, ha elhagyjuk az élénkítőszert.

Ritkább mosdólátogatás.

Hasonlóan, ahogy a gyomor záróizmára, a koffein a belek izomzatára is kihatással van, különösen a vastagbélére. Ebben az esetben izomösszehúzódásokat, ennél fogva gyakoribb székletürítést idéz elő. A vízfelszívódásra hatva ráadásul a koffein a széklet állagát is puhítja. A koffeinbevitel visszafogása tehát mind a székletürítések gyakoriságát csökkentheti, mind a széklet állagát javíthatja. Mivel pedig a vegyületnek enyhe vízhajtó hatása is van, így a vizeletürítés gyakoriságát is hasonlóképpen fokozza. Hiányában tehát kisdolgunkat is ritkábban kell majd elvégeznünk a nap folyamán.

Összességében Taylor arra hívja fel a figyelmet, hogy mint az élet minden területén, itt is a mértékletességen van a hangsúly.

Kapcsolódó írásaink

Fáj vagy zsibbad a keze?

ĀGyakran újságolvasáskor, vezetéskor, telefonáláskor érzi a zsibbadást, de lassan a fájdalom folyamatossá válik