Egészség

Egészen máshogy tekintünk a tüdőrákra, mint 10 évvel ezelőtt

Tíz év alatt megduplázódott a túlélés esélye

„Egészen máshogy kell ma már tekintenünk a tüdőrákra, az érintettek kezelési esélyeire, mint 10 évvel ezelőtt” – véli Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója és Tamási Lilla igazgatóhelyettes, onkoteam-vezető. A közelmúltban egy országos kutatás is bizonyította, hogy a leggyakoribb tüdőrák típus, a tüdő-adenokarcinóma előrehaladott stádiuma esetén 10 év alatt megduplázódott a túlélés esélye. Ez pedig a diagnosztika fejlődésének és a modern kezelési lehetőségeknek köszönhető – írja a hazipatika.hu.

Egészen máshogy tekintünk a tüdőrákra, mint 10 évvel ezelőtt
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A tüdőrák az egyik legrosszabb halálozási arányú daganatos betegség, Magyarország korábban sereghajtó volt e tekintetben Európában. Az új típusú terápiáknak és a tüdőrák személyre szabott kezelésének köszönhetően azonban mára már a nem műthető, előrehaladott állapotú és áttétes esetekben is számottevően javult a túlélési esély – idézte Müller Veronikát, a Pulmonológiai Klinika igazgatóját a Semmelweis Egyetem oldalán megosztott közlemény.

A tüdőrákok két nagy csoportja.

A tájékoztatás szerint a tüdőrákoknak alapvetően két nagy csoportját különböztetik meg. Az esetek 80 százalékában úgynevezett nem kissejtes daganatról van szó – ide sorolják a leggyakoribb adenokarcinómát, a laphámrákot és a nagysejtes tüdőrákot is. Az úgynevezett kissejtes tüdőrák ehhez képest jóval ritkábban fordul elő, ugyanakkor ennek a legrosszabb a prognózisa.

„Ha sikerül időben felismerni a tüdőrákot, akkor az elsődleges terápia a nem kissejtes tüdőrákos betegek többsége esetében a műtét, ám mivel ez az onkológiai betegség sokáig nem mutat tüneteket, lappangva alakul ki, ez a ritkább. Az új terápiás megoldások elsősorban a nem kissejtes daganatokban alkalmazhatóak, de az immunterápia a kemoterápiával együtt mintegy egy éve hazánkban is adható áttétes kissejtes tüdőrákban, a betegek zömének” – magyarázta Tamási Lilla igazgatóhelyettes, az onkoteam vezetője.

Célzott és immunterápia.

Célzott terápiát a nem kissejtes tüdőrák előrehaladott és áttétes eseteinél javasolnak, valamint egyes műtött esetekben akkor, ha a molekuláris patológiai diagnosztika során olyan mutáció igazolódik a daganat felszínén, amely ellen elérhető gyógyszer. „Ma körülbelül tíz olyan mutáció van, amire elérhető célzott terápia, mindemellett az egészségbiztosítás 52 gén vizsgálatát finanszírozza, vagyis minden olyan mutációét, amellyel kapcsolatban valahol a világon klinikai vizsgálat folyik” – ismertette a szakember.

Célzott terápia csak a már említett, leggyakrabban előforduló adenokarcinómában alkalmazható, amely a mirigyek hámjából kiinduló tüdőráktípus. Egyéb rákfajták esetén a a modern kezelések közül az immunterápia jöhet szóba – ezt kaphatja a beteg a hagyományos kemoterápiával társítva vagy anélkül is.

Jelentősen nőtt a túlélési esély.

A friss vizsgálati eredmények szerint a modern, célzott és immunonkológiai terápiákhoz való hozzáférés csaknem duplájára növelte a túlélési esélyeket. Azoknál a betegeknél, akiknél 2019-ben indult a kezelés, a hároméves túlélési esélyek jelentős mértékben, 28,7 százalékra javultak a 2011-ben diagnosztizáltak körében mérhető 14,5 százalékhoz képest.

„Ugyanakkor ez a megnövekedett túlélés úgy érhető el, ha a tüdőrákkezelést nem sprintnek, hanem maratonnak tekintjük, hiszen a részletes molekuláris patológiai diagnosztika időigényes. Kutatások is igazolták, hogy ahol gyorsan, de a részletes adatok nélkül kezdik el a terápiát, rosszabb a túlélés – hívta fel a figyelmet Tamási Lilla. – Nagyon fontos, hogy a daganatot jól körbejárjuk, a terápiáról pedig onkoteam döntsön” – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink