Krónika
Harminc éve történt a csernobili atomkatasztrófa
Több százezren betegedtek meg a sugárzás miatt
Csernobilt a világ eddigi legsúlyosabb ipari baleseteként tartják számon. A katasztrófát 1986. április 26-án hajnali egy óra huszonhárom perckor egy rosszul megtervezett, az üzemviteli és biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával végrehajtott kísérlet okozta. A személyzet vészhelyzetszimulációt tartott, hogy kiderítse elegendő energia áll-e rendelkezésre a póthűtőrendszer üzemeltetésére teljes áramkiesés esetén. A négyes blokk reaktorának teljesítményét minimalizálták és az instabil, alig ellenőrizhető húsz-harminc százalékos teljesítménysávban üzemeltették, miközben a hűtőrendszer sem működött.
A reaktor ellenőrizhetetlenné vált, majd két robbanás történt, majd bekövetkezett maghasadás. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, a keletkezett tüzet hajnalra sikerült ugyan eloltani, de a reaktor belseje még napokig izzott.
A sugárszennyezett területről harminchat órás késéssel kezdődtek meg a kitelepítések. Az erőmű körül harminc kilométeres tiltott zónát létesítettek. A szovjet vezetés próbálta eltitkolni a katasztrófát, az első jelentéseket csak két nap múlva adták ki, a központi pártlap, a Pravda pedig csak a május 1-jei ünnepségek után számolt be a helyzetről. A Magyarországot ért terhelés enyhe-közepesnek minősült, messze alatta maradt az Alpokban és Dél-Németországban mért értékeknek.
Pajzsmirigyrák, törpenövés, daganatos megbetegedések
A Greenpeace 2006-ban közzétett tanulmánya szerint a sugárhatás két évtized alatt mintegy kétszázezer megbetegedést okozott, és még legalább százezret fog Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a nukleáris balesetben érintett területeken a tizennyolc évnél fiatalabbak közül, több mint ötezren betegedtek meg pajzsmirigyrákban. Egyes ukrán szakértők rámutattak: a katasztrófa idején nagy sugárdózisnak kitett akkori gyermekek utódainál megnövekedett számban fordul elő törpenövés, cukorbetegség, leukémia és egyéb daganatos megbetegedések. Tavaly júliusi adatok szerint Ukrajnában jelenleg több mint négyezer személy kap állandó havi állami támogatást a katasztrófával összefüggésben szerzett tartós egészségkárosodás miatt.
Pontosan ma sem lehet tudni hány emberéletet követelt a katasztrófa. Egyes adatok szerint a közvetlen sugárzás ötvenhat áldozatot szedett, és több százezren haltak meg sugárfertőzés, illetve az okozott szövődmények miatt.
Putyin: Csernobil súlyos lecke volt az emberiség számára
A csernobili katasztrófa súlyos lecke volt az emberiség számára, következményeit csakis önfeláldozással lehetett enyhíteni – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Rámutatott: a katasztrófának a mai napig súlyos utóhatásai vannak mind a természetre, mind az emberek egészségére.
„A tragédia léptéke mérhetetlenül nagyobb lehetett volna azon tűzoltók, katonák, szakértők, egészségügyi dolgozók példa nélküli bátorsága és elkötelezettsége nélkül, akik becsülettel teljesítették állampolgári kötelességüket” – írta az orosz elnök a Kreml honlapján közzétett üdvözletében. Putyin szerint azokat, akik részt vettek a katasztrófa felszámolásában, „joggal tekintjük igazi hősöknek és fejet hajtunk az elhunytak szent emléke előtt”.
Kijev repcét termesztene a város területén
A baleset után az erőmű épségben maradt három blokkját lezárták. Az első és a második szekciót 1986 decemberében indították újra, a felrobbant negyedik fölé pedig vasbeton-szarkofágot építettek. Az atomerőmű igazgatója nemrég bejelentette: Kijev reményei szerint hosszú évek után, idén végre elkészül a francia Novarka konszern által épített új szarkofág, amelyet a négyes blokk fölé helyeznek majd. Ez a kivitelezők szerint száz évre biztosít védelmet, amely idő alatt a hatóságok kitalálhatják hogyan védekezzenek a további sugárzás ellen.
Harminc év után is radioaktív a tej
Csernobil szomszédságában jelenleg tejtermelés folyik, ám egy új vizsgálat szerint a területen előállított tej radioaktív szennyeződése még harminc évvel a baleset után is az egészségügyi határérték tízszeresére tehető. A Milkavita vállalat termékeinek teszteredményeit nemrég az AP hozta nyilvánosságra.
Szakemberek egy csoportja már több tervet is kidolgozott arra vonatkozóan, miként lehetne hasznosítani a katasztrófa által sújtott környéket. Az egyik ilyen – megvalósítás alatt álló – lehetőség, hogy atomtemetőt hoznak létre a területen. Az elhasznált fűtőelem-tároló ötlete már évekkel ezelőtt felvetődött, de megvalósításához csak 2014 augusztusában láttak hozzá.
Egy másik elképzelés, hogy a területen alternatív energia előállítására alkalmas eszközöket állítanak fel. Egy harmadik ötlet szerint Kijev repcét termesztene a környéken, amiből bioüzemanyagot lehet előállítani, mert a repcébe nem épülnek be a radioaktív szennyezőanyagok.
Negyvenezer gyermek nem született meg
A katasztrófa után a várandós kismamák nagy része tartott attól, hogy a sugárzás miatt beteg gyermeket hoz a világra, így a robbanást követő hetekben negyvenezerrel nőtt Európa-szerte az abortuszok száma. Ők a csernobili katasztrófa meg sem született áldozatai.
Több helyszínen megemlékezést tartanak
Ukrajna-szerte számos megemlékezést tartottak az atomkatasztrófa harmincadik évfordulója alkalmából. Idén is – mint minden évben – virrasztással tisztelegtek az áldozatok előtt Szlavuticsban, ahova a katasztrófa területén élőket telepítették. Ugyanitt harmincszor kondult meg a csernobili emlékharang. A Szent Mihály-templomban ortodox misét tartottak, amelyen az erőmű egykori alkalmazottai, túlélők és özvegyek vettek részt. Délután az ukrán elnök, Petro Porosenko is tiszteletét teszi egy megemlékezésen.
MTI/Guardian/Házipatika/ScienceAlert