Egy indulatos egzegéta nyomában

A könyvüzletekbe látogató halandó nem is sejti, hogy milyen általános érvényű tanulságokat közvetít az író a korai kereszténység hőskorából, ami fogódzó lehet a mai ember számára. Mert fogódzókra szomjazunk valamennyien, lelkiismeret-furdalásokkal, kétkedésekkel, vívódásokkal. Ahogy Jeromos is, a kezdetben nőfaló, kulináris élvezeteket hajszóló, a Biblia helyett Vergiliust és Cicerót imádó ember, hogy aztán legyőzze a test gyengeségeit, és szellemi-lelki erejével erkölcsi példát mutasson az elkorcsosult hatalommal szemben.

A szíriai sivatagba visszavonult Jeromos mesterien elsajátította a héber nyelvet, és bibliai kéziratokat másolt. Rómában 382-ben Damasus pápa titkáraként működött. Ekkor kapott megbízást a pápától, hogy készítse el a Biblia latin fordítását. Betlehemben telepedett le 386-ban, hogy szerzetesi életet éljen.

Aszkéta volt, keménykezű lelki vezető, lobbanékony, vitára hajló, csipkelődő, sőt nemegyszer gúnyolódó, ezért sok ellensége támadt. Páratlan nyelvismerete alapján a Biblia tanulmányozásának és szövegmagyarázatának (exegézis) kimagasló tudósává vált. Huszonhárom évi munka után fejezte be a latin Szentírás átdolgozását (382–405), amelyet Vulgata néven végül a nyugati egyházban hivatalos latin változatként fogadtak el.

Jeromos tudásszomja, önmagával szemben tanúsított szigora feltétel nélküli tiszteletet parancsol. Hatalmas erő forrása az, ha az ember titkos magányában megacélozza a hitét, hogy nagy tettekre született. Ehhez nyújt segítséget a ma emberének Szalay Károly könyve a tőle megszokott szellemes, pergő stílusával. Tökéletes formát talált a szerző mondanivalója kiteljesedéséhez azáltal, hogy a 16. században divatos pikareszk regény mintájára alkotta meg művét. Szent Jeromos kalandos és izgalmas életének tolmácsolása írói élvezkedés, ficánkolás a kor szokásainak bemutatásával. A szerző szógyártó is (embercse, benyalítás, nyavicánkol, agylötyögenc stb.), miközben sejtéseket, következtetéseket, bölcsességeket, egyszóval fogódzókat csúsztat az olvasók lelkébe. Végső következtetésként pedig kimondja: a mai Európa rosszul teszi, ha nem fogja fel, hogy a végzetébe rohan, ha megtagadja a kereszténységet. Nem a vallási szervezetet, hanem az eszmerendszert, a szellemiséget.

Szalay Károly: Szent Jeromos éjszakája
Kairosz Kiadó, Budapest, 2014
Ára: 3400 forint