Kultúra
Modern balett egy rokokó mese alapján
Műsorra tűzik a Manon című híres MacMillan-koreográfiát, és nemzetközi balettgálát rendeznek a Magyar Állami Operaházban
Március 7-én pedig nemzetközi balettgálát tartanak az intézményben a tavaly elhunyt világhírű táncművész, Nagy Iván emlékére, amelyen a Holland és az Angol Nemzeti Balett, valamint a Bolsoj kiválóságai is színpadra lépnek a magyar szólisták mellett.
A Manon egyike a 20. század legjelentősebb cselekményes balettjeinek: Sir Kenneth MacMillan 1974-ben megalkotott koreográfiáját a világ nagy színpadain játsszák, most pedig először tűzi műsorra hazai táncegyüttes. Február 28-án a Magyar Nemzeti Balett mutatja be az alkotást a Magyar Állami Operaház színpadán.
Mint a tegnapi beharangozó sajtótájékoztatón Ókovács Szilveszter főigazgató kiemelte, bár külföldi társulatok előadásában kétszer már láthatta a hazai közönség, mivel saját előadásról van szó, magyar premiernek tartják. Betanítását és színpadra állítását az angol Gary Harris, MacMillan egykori közvetlen munkatársa irányítja, aki elmondta: a mű A diótörő és A hattyúk tava népszerűségével vetekedik, igazi klasszikussá nőtte ki magát, ma a világszerte legtöbbet játszott balettek szűk köréhez tartozik. A magyar társulatot méltatva elmondta: nemcsak jó táncosokkal, de remek színészekkel dolgozhat együtt, ami nagyon fontos a Manonnál.
Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója pedig arról beszélt, hogy igazi bravúr a darab előadása, különösen ilyen sok szereposztásban és ilyen rövid betanulási idővel. Mint mondta, reméli, hogy a Manon Magyarországon is olyan fogadtatásra talál, amilyet a világ nagy házaiban már élvez.
A táncelőadásban a férfi főszereplő, des Grieux lovag szerelmesként teljesen kiszolgáltatottá válik, a nőalak, Manon pedig maga a szépséggel párosult romlottság, akinek nincsenek gátlásai – olvasható az operaház összefoglalójában. A Prévost abbé 1731-ben megjelent rokokó regényének története egyébként a forradalom előtti francia társadalom életébe enged bepillantást, de fellelhető hasonlóság napjaink pénzt és élvezeteket hajszoló világával is.
Az 1929-ben született és 1992-ben elhunyt skót koreográfus, Sir Kenneth MacMillan a 20. századi brit balettélet legjelentősebb alakjává vált, újítónak tekintik a kifejezés szabadsága és a táncnyelv megújítása terén.
Balettjeinek színpadi megvalósításán gyakran dolgozott a görög származású Nicholas Georgiadisszal, a budapesti Manon-bemutatón az ő eredeti tervei alapján készült jelmezek és díszletek láthatók majd. Az alkotó 18. századi velencei rokokó festők műveiből merített, így többek közt Francesco Guardi és Pietro Longhi képei szolgáltatták az ihletet a kor megjelenítéséhez.
A Magyar Nemzeti Balett négy szereposztással viszi színre a művet, Manon szerepében Alija Tanikpajeva, Nakamura Shoko, Felméry Lili és Pap Adrienn látható, des Grieux-ként Oláh Zoltán, Dimitrij Timofejev, Leblanc Gergely és Jegvenyij Lagunov. A premier után még március 5-én, 6-án, 8-án, 11-én, 12-én és 13-án látható.
A Magyar Állami Operaház a Manon ősbemutatójának évfordulóján, március 7-én emlékezik meg a nemzetközi balettélet egyik kiemelkedő magyar képviselőjéről, a tavaly elhunyt Nagy Ivánról, a Magyar Nemzeti Balett főtanácsadójáról. Az egykor a washingtoni és New York-i társulatoknál dolgozó, illetve az Angol Nemzeti Balettet vezető művész tudása és embersége előtt tisztelegve rendezik meg a Nagy Iván Nemzetközi Balettgálát, amelyre a világ élvonalához tartozó táncművészek kaptak meghívást. Így Budapestre érkezik a moszkvai Bolsoj két kiváló szólistája, Anna Tikhomirova és Artem Ovcsarenko, a Holland Nemzeti Balett társulatából Igone de Jongh, a Stuttgart Balett első magántáncosa, Marijn Rademaker, a cseh Daria Klimentova és az orosz Vadim Muntagirov az Angol Nemzeti Balett társulatából. A hazai fellépők között lesz a Manon főszereplői mellett a Magyar Táncművészeti Főiskola több növendéke.
Massenet, de nem az operájából
MacMillan a koreográfiájához Massenet zenéje mellett döntött, de nem a szerző operáját használta. A balett muzsikái között szerepel többek között egy dal, egy operaária zenekari átirata a Hamupipőke című darabból, több részlet a szerző szvitjeiből és más operáiból, egyházi műveiből. Magyarországon először 1985 áprilisában volt látható, a Royal Ballet az operaházban háromszor adta elő. Ez után 2007-ben volt látható, amikor a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon a Bécsi Állami Balett mutatta be.
Sok szerzőt megihletett a regény
Az első balettet Prévost abbé Manon-regényéből 1830-ban mutatták be Párizsban. Eugene Scribe alkalmazta színpadra, a zenét Ludovic Halévy szerezte, a koreográfus Jean Aumer volt. Majd 1852-ben Bécsben is készült balett a témára, amelyet Giovanni Golinelli jegyzett. Az operák közül ismert Auber vígoperája 1856-ból, Massenet 1884-es nagyoperája, valamint Puccini 1893-ban bemutatott darabja.