Bűnügy

Orosz tiszteket vádolnak kábelrongálással

Eljárás indult Finnországban

A finn ügyészség vádat emelt az Oroszországhoz köthető Eagle S olajszállító hajó kapitánya és két tisztje ellen az Estlink 2 finn-észt villamosvezeték és négy másik távközlési kábel 2023. december 25-i megrongálása miatt – közölte hétfőn a finn főügyészhelyettes.

Orosz tiszteket vádolnak kábelrongálással
Eagle S olajszállító hajó a finn öbölben. A finn ügyészség 2025. augusztus 11-én bejelentette, hogy vádat emelt az Eagle S tartályhajó három legénységi tagja, köztük a kapitány ellen, mert részt vettek a Balti-tengeren 2024 végén történt tengeralattjáró-kábelek szabotázsában
Fotó: AFP/Lehtikuva/Jussi Nukari

A bejelentés szerint a vád súlyos rongálás és súlyos hírközlési zavar okozása. A vádlottak – az Eagle S kapitánya, első- és másodtisztje – nevét nem hozták nyilvánosságra. Mindhárman tagadják a bűncselekmény elkövetését, és vitatják Finnország illetékességét az ügyben, arra hivatkozva, hogy a kábelek sérülése a finn felségvizeken kívül történt.

A finn ügyészség szerint a Cook-szigeteki zászló alatt közlekedő tartályhajó az oroszországi Uszty-Luga kikötőjéből indult, majd a Finn-öbölben horgonyát mintegy 90 kilométeren keresztül vontatva összesen öt tengeralatti kábelt vágott el. A megsérült vezetékek között volt az Estlink 2 is, amely a téli hónapokban Észtország áramigényének közel felét fedezheti.

A rongálás okozta kárt több mint 60 millió euróra (23,7 milliárd forintra) becsülik. Bár az energia- és távközlési szolgáltatásokat alternatív útvonalakon fenn tudták tartani, az ügyészség szerint a kábelvágás komoly veszélyt jelentett mindkét területen. Az Estlink 2 mintegy 145 kilométer hosszú, és legmélyebb pontján 90 méterrel fekszik a víz alatt.

A finn hatóságok és az Európai Bizottság az Eagle S-t Oroszország úgynevezett „árnyékflottájához” sorolják, amely idős, sokszor tisztázatlan tulajdonosi hátterű, nyugati biztosítás nélkül üzemelő tankerekből áll, amelyeket a nyugati szankciók megkerülésére vásároltak az Ukrajna elleni háború kitörése óta.

A Kreml tagadta, hogy köze lenne a balti-tengeri infrastruktúra rongálásához.

Kapcsolódó írásaink