A brit monarchia félelmetes összegeket éget el

A Royal Mint, National Debt című új kötet szerzője, Norman Baker arra jutott, hogy a Windsor-ház fenntartási költségei az elmúlt években példátlan módon emelkedtek. Baker könyve a brit monarchia pénzügyeinek történetét is bemutatja: felidézi például, hogy III. György 1760-ban lemondott a Crown Estate-ből származó bevételekről, egy fix éves állami juttatásért cserébe. Ennek mai megfelelője a most is működő szuverén támogatás, aminek összege 2011-ben még 10 millió dollár (kb. 3,8 milliárd forint) volt, 2025-re azonban 167,8 millióig (63,8 milliárd forint) nőtt – vagyis több mint tizenhatszorosára emelkedett. Baker szerint a királyi család teljes fenntartási költsége az elmúlt bő egy évtizedben több mint négyszeresére ugrott.

Károly király magánvagyonát jelenleg 2,29 milliárd dollárra (870 milliárd forint) becsülik, a birtokolt területek nagysága pedig megközelíti a 250 ezer hektárt: ebbe beletartozik többek között Balmoral, Sandringham, valamint a Lancasteri és a Cornwalli Hercegség.

A könyv egy magas rangú forrása szerint nemcsak az elképesztő összegek döbbentik meg az embereket, hanem az is, hogy ezek milyen ütemben emelkednek. „A költségek pont akkor nőnek a leggyorsabban, amikor az udvar elvileg a modernizáció irányába haladna” – fogalmazott. Egy másik szakértő szerint a brit királyi család még mindig olyan szabályok és kiváltságok szerint működik, amelyek a régi, birodalmi idők örökségei, és európai összehasonlításban teljesen szokatlanok - írja a RadarOnline nyomán a Life.

• Nagy-Britannia: 167,8 millió dollár (63,76 milliárd forint)
• Hollandia: 58,4 millió (22,2 milliárd forint)
• Norvégia: 30,5 millió (11,6 milliárd forint)
• Belgium: 15,9 millió (6 milliárd forint)
• Svédország: 14,6 millió (5,5 milliárd forint)
• Dánia: 13,7 millió (5,2 milliárd forint)
• Spanyolország: 9,4 millió dollár (3,6 milliárd forint)

Baker szerint a különbség azonban még ennél is nagyobb, mert az Egyesült Királyságban a királyi család több olyan adózási és jogi mentességet élvez – például öröklési adómentesség, hercegségek sajátos kezelése –, amelyek további, a nyilvánosság számára láthatatlan terheket jelentenek. A Republic nevű monarchiaellenes szervezet 2024-ben azt becsülte, hogy a valós költségek – a biztonsági kiadásokkal, a paloták fenntartásával, a rendezvényekkel – meghaladja a 635 millió dollárt (241 milliárd forint) évente.

A királyi rezidenciák felújítása szintén hozzájárult a kiadások növekedéséhez. 2025-ben például 53 százalékkal nőtt az az állami támogatás, amelyet elsősorban a Buckingham-palota 456 millió dolláros (173 milliárd forint) modernizációja indokolt. A támogatás összege már 2017-ben is emelkedett: akkor a Crown Estate bevételeinek 15 százaléka helyett 25 százalékát irányították át az uralkodóház működtetésére.

A könyv szerint a nagy állami események is borzalmasan sok pénzt visznek el. Károly király koronázása legalább 91,4 millió dollárba (34,7 milliárd forint) került, de egyes becslések szerint a teljes költség háromszor ennyi volt. II. Erzsébet királynő temetése 205,7 millió dollárba (78,2 milliárd forint) került, és hasonlóan jelentős kiadást jelentett Fülöp herceg temetése, Harry és Meghan esküvője, Eugénia hercegnő esküvője, valamint a platinajubileum is.

Más európai monarchiák már évekkel ezelőtt az átláthatóság és a költségcsökkentés irányába mozdultak el: Hollandiában, Dániában és Svédországban a királyi család egyes tagjai lemondanak a címeikről, adót fizetnek, vagy visszautalják jövedelmük egy részét az államnak. A brit királyi ház ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a hagyományos, látványos ceremóniákhoz és kiváltságokhoz – a költségek pedig soha nem látott szintre emelkedtek.

A szakértők szerint a brit monarchia és a többi európai uralkodóház közötti pénzügyi szakadék a következő években várhatóan tovább nő majd.