Kiderült, hogyan került Fülöp herceg gyümölcsösládába

1921. június 10-én látta meg a napvilágot Fülöp herceg Korfu szigetén, a Mon Repos villában egy étkezőasztalon és akkor még senki nem fogadott volna arra, hogy később királynői hitves válik belőle. Még úgy sem, hogy nagyszülei révén születésekor mind a görög, mind a dán trónöröklési rendben benne volt, írja a Life.

Szerencsétlenségére azonban a görög királyi család tagja lett, a balkáni királyságok trónjai pedig soha nem álltak a legstabilabb alapokon.

Így történt, hogy alig egy évvel születése után 1922-ben nagybátyját I. Konstantint másodjára űzték el a görög trónról, miután őt hibáztatták az Görög-Török háború elvesztéséért. Az új katonai kormányzat édesapját életfogytiglani börtönre ítélte, édesanyját pedig megfigyelés alatt tartotta. Végül egy gyümölcsösládában menekítették a ki a herceget és családját egy brit hadihajón.

Gyerekkorában különböző rokonoknál, illetve bentlakásos iskolákban húzta meg magát a család, Fülöp herceg élete során pedig Nagy-Britannia, Francia-, illetve Németország között ingázott. Sokat segített neki nagybátyja Lajos, gróf Mountbatten, aki katonai sikerei miatt nagy megbecsülésnek örvendett a brit királyi családban, valamint az Egyesült királyság hadseregében.

Mai ésszel különös belegondolni, hogy Fülöp és Erzsébet házassága komoly ellenszelet kapott. Ugyan Fülöp herceg királyi sarj volt, tehát a pedigréjével nem is lett volna gond, csakhogy nagyjából ez is volt az egyetlen, amit a házasságba hozott. A nincstelen herceg helyett egy vagyonos lord jobb választásnak tűnt, azonban volt egy ennél is komolyabb probléma.

Noha a görög uralkodóház sarjaként született, Fülöp herceg származását tekintve német volt, némi dán beütéssel.

Ez pedig 1946-ban, alig egy évvel a második világháború után komoly hátrány volt, a dolgon pedig az sem segített, hogy a herceg nővérei mind német hercegekhez mentek hozzá. A szerelmesek azonban kitartottak, így a pár 1946-ban végül összeházasodott és négy gyereket neveltek.

A szerelmi házasság nem indult zökkenőmentesen, ugyanis Fülöp herceg sérelmezte, hogy nem kaphatták meg gyerekei a saját, adoptált vezetéknevét, a Mountbattent. Úgy érezte háttérbe szorítják, ami problémát okozott házasságukban, és talán ez adhat táptalajt a herceg félrelépéseiről szóló pletykáknak.

A változó világban, nagy külső nyomásban azonban egy dolog sziklaszilárd volt: Fülöp és Erzsébet házassága.

Zaklatott gyerekkora és katonai karrierje után a herceg megrökönyödve tapasztalta a palotában lévő pazarlást, hogy mindenre külön személyzetet tartottak fent, így hozzá fűzhető a Buckingham-palota első modernizálása. Az évek során sikerült megtalálnia a helyét a brit királyi udvarban, többek között patronálásai, jótékonysága révén.

Az egészséges életmód és sport szerelmeseként Fülöp herceg nem elégedett meg azzal, hogy fotelból ossza az észt, hanem egészen 90-es évekig aktívan sportolt. Egyik kedvenc elfoglaltsága volt a lovaspóló, melyet sokáig űzött, de kedvelte a kirándulást, vadászatot is.

Kevésbé ismert a herceg művészi oldala, ugyanis kedvelt hobbija volt a festészet, a beszámolók szerint pedig tarka, vidám stílusa volt.

Emellett képzett pilóta volt, de a hasát is szerette, korábbi, a brit királyi családnak dolgozó séfek szerint az erősen fűszerezett ételek voltak a kedvencei, ha pedig italra vágyott, a fancy konyakok helyett előnyben részesítette a sört. Kedvenc ételeinél csak humora volt csípősebb az edinburgh-i hercegnek, melynek egy ízben mi, magyarok is áldozatul estünk.

Történt ugyanis, hogy 1993-ban Magyarországra látogatott a királyi pár, a herceg pedig megjegyezte egy brit turistának: „Maga nem lehet itt olyan régen, hiszen még nem is eresztett pocakot”.