Bulvár

Katalin és Vilmos tudatosan védi lányukat a „tartalék” szerepének pszichés következményeitől

Harry herceg példáján tanulva

II. Erzsébet királynő mindig is tudta, milyen nehéz a másodszülött szerep a brit királyi családban. Harry herceg a könyvében sokat írt erről, Katalin és Vilmos pedig igyekszik Sarolta hercegnőt felkészíteni az életre.

Katalin és Vilmos tudatosan védi lányukat a „tartalék” szerepének pszichés következményeitől
Sarolta hercegnő
Fotó: AFP/Andrej Isakovic

Ahogy Sarolta hercegnő betöltötte tizedik életévét, szülei, Vilmos herceg és Katalin hercegné továbbra is nagy figyelmet fordítanak arra, hogy gyermekük számára érthetővé és elviselhetővé tegyék a rá váró királyi szerepeket. A brit királyi család dinamikájában a „tartalék” pozíciója történelmileg nehéz sorsot jelentett – ezt Vilmos testvére, Harry herceg memoárjában részletesen le is írta.

Sarolta hercegnő is megküzd majd a „második” kihívásaival

Robert Hardman királyi életrajzíró, a The Making of a King című könyv szerzője elmondta: „II. Erzsébet királynő mindig is nagyon tudatában volt a sorban második trónvárományos rendkívüli és kihívásokkal teli szerepének. – Hardman hozzátette: – Ezért volt különösen megértő a húgával, Margarettel, Andrással és Harryvel. Tudta, hogy egy szigorúan hierarchikus családban és intézményben a második helyen állni kihívásokkal jár. Mindenki tudatában van ennek.” Különösen Vilmos érzi ezt, aki Hardman szerint egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy „felkészüljön a királyi szerepre, de egyúttal a királyi létet ne ijesztővé, hanem élhetővé tegye a gyerekei számára. Amíg György a trón várományosa, Sarolta hercegnő pozíciója a monarchiában árnyaltabb – egyszerre előkelő és kiszolgáltatott” – vélekedik Hardman.

Harry herceg súlyos szavakkal jellemezte a saját szerepét

Harry herceg a Tartalék című önéletrajzi könyvében kíméletlen őszinteséggel számolt be a tartalékszerep pszichés következményeiről: „Én voltam az árnyék, a támasz, a B terv. Arra az esetre hoztak a világra, ha valami történne Vilmossal” – írta. Elmondása szerint ez az identitás gyakran feszültséget és rivalizálást eredményezett közte és bátyja között, és gyakran „elutasítottnak vagy alulértékeltnek” érezte magát. „A családom érvénytelennek nyilvánított. A tartalék. Nem panaszkodtam emiatt, de nem is kellett ezen rágódnom. Sokkal jobb volt, ha nem gondoltam bizonyos tényekre… De senkit sem érdekelt, hogy kivel utazom; a tartalék nem számított” – írta a könyvében.

Így alakulhat Sarolta jövője

Sarolta hercegnő pozícióját nem csupán a család, de a jog is alakította. 2015. május 2-án született, és a 2013-as trónöröklési törvény révén ő az első női királyi családtag, aki nem veszítette el helyét az öröklési sorban öccsével, Lajossal szemben. Jelenleg a harmadik a trón várományosai között. A tízéves hercegnő jövője sok lehetőséget rejt, többek között azt is, hogy egy napon megkaphatja a „királyi hercegnő” címet – ezt jelenleg nagynénje, a 74 éves Anna hercegnő viseli. Ugyanakkor a döntés nem automatikus: a cím sorsa végső soron az uralkodó kezében van, és Sarolta akár el is utasíthatja azt. A családhoz közeli források szerint Saroltát Vilmos és Katalin úgy neveli, hogy „egyensúlyt teremtsen a magánélet és a kötelesség között”.

Kapcsolódó írásaink