III. Károly: a király, aki kaszálni is szokott, méghozzá Erdélyben

Emiatt s nemcsak családi kötődése (II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben) okán szeret Erdélybe utazni. A BBC-nek adott korábbi interjúban arról beszélt, hogy Erdélyben birtokai is vannak, ahol fenntartható gazdálkodás folyik – írta meg az agroinform.hu.

Több mint 40 éve gazdálkodik angliai, Highgrove Gardens nevű birtokán, amely mára csodás fenntartható biogazdasággá nőtte ki magát, amivel Károly király a kertészszakma neves képviselői körében is elismerést vívott ki magának. A kertben a hétköznapi és a ritka fajok mellett 32 veszélyeztetett is található. Természetesen a termelés biológiai módszerek szerint folyik.

A királynak meggyőződése ugyanis, hogy a biodiverzitást kellene a gazdálkodás középpontjába állítani, mert csak így tudjuk megőrizni a változatos környezetet az utánunk jövőknek. Nem szabadna úgy tekintenünk a természetre, mint egy tőlünk elkülönülő, párhuzamos világra, hanem inkább arra kellene fókuszálni, hogy mi is a részei vagyunk.

Károly király számára példaértékű, hogy Erdélyben a gazdák ma is kézzel kaszálnak, minden család tart egy vagy két tehenet – szerinte az ilyen és ehhez hasonló létformákat fontos lenne megőrizni, és integrált szemléletben kellene gondolkodni nemcsak a mezőgazdaságban ténykedőknek, hanem mindenkinek.

Őt magát is látták többször Erdélyben szekerezni, birtokán ingujjra vetkőzve kaszálni, szóval megéli, amit mond, nem csak a levegőbe beszél.

Arra is rámutatott: a kisgazdálkodók munkája létfontosságú az élelmiszerbiztonság fenntartása szempontjából. Nem szabadna hagyni, hogy mindent a nagyvállalatok állítsanak elő.

A Guardian című napilapban írt egyik tárcájában pedig arra buzdította a kistermelőket: fogjanak össze, hogy megbirkózhassanak az elöttük álló sokkhatásokkal és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállással.

A kistermelők jövőjét Károly király egy olyan globális szövetkezetben látja, amely elkötelezett a magas környezetvédelmi normák szerinti élelmiszer-termelés mellett. Mint írásában rámutatott: az etikus vállalkozók képességeivel és a gazdák elszántságával ez működőképes lehet, reális és reményteljes jövőt biztosíthat – olvasható a portálon.