Bulvár

Titokzatos lovag maradványaira bukkantak Párizsban

A párizsi Notre-Dame-székesegyház a francia főváros egyik jelképe. Alapkövét a 12. század közepén fektették le, de a teljes felépülése majdnem 200 évig tartott. 2019 tavaszán nagy riadalmat okozott, amikor a csodálatos építmény felállványozott tornya és tetőszerkezete kigyulladt, végül azonban sikerült megfékezni a lángokat – írja a promotions.hu.

A cikk felidézi, hogy a felújítás során kerültek elő azok a titokzatos szarkofágok, amelyek eredetéről kezdetben a kutatók sem tudtak semmit. Ráadásul az egyikben egy olyan személy feküdt, aki óriási meglepetést okozott a szakembereknek.

Egy lovagról van szó, akinek a megnyújtott koponyája meglehetősen szokatlannak számított abban az időszakban. A mesterséges koponyatorzítás Amerikában az inkákra és majákra, Eurázsiában pedig a hunokra volt jellemző.

Kevésbé ismert, hogy a koponya megnyújtása Franciaországban, Toulouse környékén egészen a 20. században szokásban maradt. Főleg az alacsonyabb rendűek, a parasztok körében, és ennek fényében a rejtélyes lovag esete már nem is tűnik annyira kirívónak.

A fiatalember maradványai nem számítanak régészeti leletnek, mivel azt a székesegyházon belül találták, így kellő tisztelettel fogtak bele a vizsgálatában.

Annyi bizonyos, hogy a lovag az életében is nagyra becsült lehetett, hiszen a székesegyház fontos pontján helyezték örök nyugalomra a 14. században.

A harmincas éveiben elhunyt személyről a medencecsontjai alapján feltételezik, hogy gyakorlott lovas lehetett, innen ered a lovag elnevezés.

Ruhaszöveteket és növényi maradványokat találtak körülötte, ami arra utal, hogy bebalzsamozták, bár ez szokatlan eljárásnak számított a középkorban.

Szintén érdekesség, hogy virágkoronával temették el.

A legnagyobb meghökkenést azonban a megnyújtott koponyája jelentette. Mivel nyilvánvalóan nem alacsony sorból származott, ezért a kutatók azt feltételezik, hogy a nyugat-franciaországi Deux-Sèvres régióból érkezhetett, ahol a gazdagok körében volt szokásban a koponyanyújtás bizarr eljárása – áll a promotions.hu cikkében.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink

Aquincumtól Rómáig

ĀVelünk élő rómaiak. A Pannóniát átszelő utakat a 18. század vége óta kutatják, a 19. században Finály Gábor régész rajzolta meg térképüket itinerariumok alapján

Roncsolásmentes archeológia

ĀA nyergesújfalui Sánc-hegy leletgazdagsága páratlan - A régészek érintetlneül őrizték meg a természetvédelmi területet