Semjén Zsolt: Szükség van egy új Reaganre, aki képes naggyá tenni a békét

Ronald Reagan halálának 20. évfordulójára emlékeztek szerdán a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és a Ronald Reagen Emlékbizottság vezetője ennek kapcsán hangsúlyozta: az emléknap megfelelő pillanat arra, hogy elgondolkodjunk az amerikai elnök halála óta bekövetkezett változásokon. Azon, hogy mára milyen elképesztő ellenszélbe került a régi konzervatív, keresztény és patrióta, család és embercentrikus gondolkodás, illetve annak képviselői.

– Magyarország ezen gondolatok menedéke a radikális átalakuláson keresztülmenő Európában. Feladatunk nem csak saját nemzetünk, de egész Európa érdekében is, hogy ezeket az értékeket ne csak magánemberkét, de a politikában és az államirányításban is őrizzük, képviseljük és érvényre juttassuk – szögezte le Semjén Zsolt.

Mint felidézte, 2010 szeptemberében alakult meg a tudósokból és közéleti személyiségekből álló Ronald Reagan Emlékbizottság, amely az év októberétől országos gyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy az egykori elnök tiszteletére szobrot állítson a Szabadság téren.

– Az Emlékbizottság a jelképes Szabadság téri helyszínt választotta, hiszen ott álla szovjet hősi emlékmű is, amely sajnálatos módon bennünket, magyarokat nem csak a náci Németország bukására, de a négy évtizedes szovjet megszállásra is emlékezt – mondta a kompozícióra utalva: Ronald Reagan elfelé lépdel az obeliszktől, jelezve az amerikai elnök Szovjetunió bukásában játszott szerepét.

Semjén Zsolt kitért arra is, az avatáson a volt amerikai külügyminiszter az 1848-as és az 1956-os forradalmakról és szabadságharcokról beszélt, amelyek szerinte az egyetemes történelem kulcsfontosságú eseményei voltak.

– Ezek az események inspirálták a szabad világban élőket, de akit a nyugati világ vezetői közül leginkább megérintettek ezek a történések, az Ronald Reagan elnök volt. Reagan elnök ezek hatására fogadta meg, hogy mindig küzdeni fog az elnyomás alatt élőkért – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki úgy véli, Közép-Kelet Európa a szabadságának a visszanyerését leginkább három embernek köszönheti: Ronald Reagan elnöknek, Szent II. János Pál pápának és végezetül Mihail Gorbacsov főtitkárnak.

– 1981 januárjában, Reagan elnök beiktatásának idején a Szovjetunió még rendíthetetlennek tűnt. 1989 januárjában, a második elnöki ciklusának végén viszont a berlini fal már repedezett – emlékeztetett a KDNP-elnöke.

Azzal folytatta: Schmidt Mária a róla szóló írásában rámutatott, hogy Reagan elnököt a baloldali sajtó folyamatosan gyalázta, műveletlennek, hozzá nem értő politikusnak állította be. Pedig kevesen láttak tisztában, mint ő. Még a saját legszűkebb szakértői közege is megpróbálta lebeszélni zseniális tervéről, hogy a később csillagháborús tervnek is nevezett stratégiai védelmi kezdeményezés előtérbe helyezésével rendítse meg a szovjet erőket. A történelem – tette hozzá – Ronald Reagant igazolta, aki bölcsen irányított és megőrizte a békét.

Az emlékbizottság elnöke itt megjegyezte, a terv kidolgozásában egy elkötelezetten antikommunista magyar, Teller Ede szerepe is kiemelkedő, ő vetette fel azt először, amikor Reagan még kormányzó volt.

Orbán Viktort idézve Semjén Zsolt azt mondta: az erős meggyőződés és a kitartás győzelemre vezet. – Ugyanakkor a meggyőződésükért folytatott harchoz bátorságra van szükség – tette hozzá.

Beszédét azzal zárta, hogy ismét, és mindennél nagyobb szükség van egy új Reaganre, egy olyam politikusra, aki képes újra naggyá tenni a békét.