Orbán Viktor: Magyarország a békekorszak egyik nyertese lehet

Sajtótájékoztatója elején Orbán Viktor megemlékezett a németországi terrortámadásról, amelyet tragikusnak, ugyanakkor szinte már-már „menetrendszerűnek” nevezett. Mint mondta, ezt nem lehet elválasztani attól, ahogy Nyugat-Európa átalakult, vagyis a tömeges bevándorlástól. A tanulság pedig az, hogy meg kell védeni Magyarországot az efféle átalakulástól.

A soros elnökség nehéz volt, de sikeres, amelyet még a magyar kormány ellenfelei is elismertek, jelentette ki Ursula von der Leyen minapi gratulációjára utalva. Beszélt arról is, hogy elnökségi keretben a háborúval nem tudott foglalkozni az EU-n belüli véleménykülönbségek miatt. Ezért a békemissziót kifejezetten magyar kezdeményezésként indította el.

Kiemelte Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, amely régi adósság volt, és a magyar elnökségnek sikerült ezt keresztülvinnie. Ezzel „ellégiesedtek” a határok Románia és Magyarország között. Ez többek között azt jelenti, hogy csaknem a duplájára nőtt az átlépési lehetőség a két ország között, amely a határrégió gazdaságélénkítése szempontjából is fontos.

Kitért az unió versenyképességére, amely a Draghi-jelentés szerint is rohamosan csökken. Ebből le kellett vonni a következtetéseket, így születetett a budapesti versenyképességi paktum. Orbán Viktor emlékeztetett: korábban ilyen nem született.

További eredmény, hogy sikerült közös álláspontot kialakítani az európai agrárium jövőjéről.

Ha Donald Trump hivatalba lép, és csak a felét megvalósítja annak, amit beharangozott – folytatta – annak komoly hatása lesz a világra. Majd jelezte: Európának rá kell jönnie arra, hogy új realitás jön. Teljesen más lesz a Nyugat hozzáállása a migrációhoz, a hagyományos értékekhez, a háborúhoz és a gazdasághoz is.

– Át fogunk térni a háborús korszakokról a béke korszakára – jelentette ki.

A háború kapcsán közölte: ma körülbelül nyolcvanezer ukrán menekült van Magyarországon, és a kormány mindennel segített, de nem szállított fegyvert, nem támogatta a háborút, és ezen nem is fog változtatni.

Szerinte hamarosan béke lehet, és nagyon fontosnak tartja, hogy a szankciókat minél szélesebb körben vissza kell vonni.

Jelezte ugyanakkor, hogy az európai parlamenti többség koalícióra lépett, és ellen próbál állni a változásnak, többek között azt akarja, hogy Magyarország is öt éven át fizessen Ukrajna támogatására akkora összeget, amely félhavi nyugdíjnak megfelelő költséget jelentene minden állampolgárnak.

A kilátásokról szólva azt mondta, a kormány úgy érzi, új gazdaságpolitika kell. Erről konzultálni akartak a nemzettel, hogy az emberek elfogadhassák vagy elutasíthassák a változást.

– Egymillió 252 ezer ember vett részt a konzultáción, ez azt mutatja, hogy a magyar közéletben van szufla – mondta Orbán Viktor.

A kormány új intézkedései közül kiemelte a lakbér- és a lakhatás költségeinek támogatását, a kisvállalkozások tőketámogatását és a „munkás fiatalok” számára biztosított támogatást.

A következő év fontos fejleménye, hogy nemzetgazdasági jelentőségű mérettel rendelkező beruházásokat adnak át. Ilyen a BMW-gyár, hozta fel példaként.

Mint mondta, van egy nagy vita, hogy az ipar tekintetében merre érdemes fordítani az országok kormányrúdját. A magyar kormány az elektromobilitás mellett tette le a voksot. A stratégiai irányon nem változtat, hogy éppen kevesebb elektromos autót vagy akkumulátort vesznek a világban – mutatott rá.

– Idén tíz százalékkal nőtt a reálbér. Az elmúlt harminc évben talán két olyan év volt, amikor ez megtörtént – hívta fel a figyelmet a kormányfő, és kiemelte azt is, hogy az év utolsó hónapjaiban nőtt a fogyasztás, a hitelezések száma, és ez megalapozza a kormány optimizmusát, így biztos benne, hogy 2025 a magyar gazdaság nagyszerű éve lesz.

– Akik még mindig a háborús korszakkal foglalkoznak, le fognak maradni – tette hozzá.

Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor elmondta, hogy Donald Trumppal még nem beszélt arról a megválasztott elnöknek tulajdonított tervről, amely szerint a NATO-hozzájárulást a tagországok GDP-jének öt százalékában szabná meg a jelenlegi két százalék helyett. A miniszterelnök hangsúlyozta, ez nagyon súlyosan érintené a magyar gazdaságot, de ha meg kell lépni, fontos, hogy lépcsőzetes legyen az emelés.

A hazánknak járó EU-s pénzek kapcsán leszögezte, hogy az „ember a zsebkendőjét veszíti el, nem a forrásait”, és „az a pénz ott van Brüsszelben, az a magyaroké”, és meg fogja védeni. Kiemelte, hogy 12 milliárdot már sikerült, és a többit sem fogja hagyni, hogy elvegyék az országtól.

Szót ejtett arról is, hogy több mint tíz ország „leesik” a vendégmunkást küldő országok listájáról jövőre, mert sem bevándorló- sem vendégmunkás országot nem akar csinálni Magyarországból, és van még itthon munkaerőpiaci tartalék, különösen Kelet-Magyarországon.

Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva a kérdést összekötötte a magyar mezőgazdaság helyzetével: az agráriumot padlóra küldené az ukránok belépése, de hátrányosan érintené Franciaországot is. Mint mondta, éppen ezért formálódik egy koalíció.