Nem kell több vegyszer a földekre

Közleményben üdvözölte a Green-peace, hogy a méhgyilkos rovarölő szerek nélküli első év nem igazolta sem a mezőgazdasági tárca aggodalmát, sem a nagyüzemi mezőgazdasági lobbiszervezetek agrárválságot vizionáló jóslatait. Sőt, kukoricából és napraforgóból is rekordszintű hozamot takaríthattak be. A természetvédelmi szervezet szerint ezért különösen megdöbbentő, hogy az Európai Unió agrártanácsának novemberi ülésén foglalkozott azzal a magyar–osztrák kezdeményezéssel, amely a kukoricabogár által jelentett veszélyre hivatkozva újabb kémiai rovarölő szerek gyorsított engedélyezését kérte. Mint hangsúlyozzák, a kukorica és a napraforgó hazai rekordterméséről szóló friss agrárstatisztikákból kitűnik, hogy még az idei, optimálisnak nem mondható időjárás mellett is szép terméseredmények születtek, holott a neonikotinoid csávázószerek korlátozása miatt az iparág jelentős visszaesést jósolt.

A Greenpeace szerint szerencsére a Magyar Vetőmagszövetség jóslata sem igazolódott be. Ez ugyanis arról szól, hogy „a neonikotinoid-korlátozás tíz-tizenöt százalékkal csökkentené éles versenyhelyzetben az ágazat teljesítményét, Európában a kukorica-vetőmag hiányát, Magyarországon pedig a vetőmag-előállítás fokozatos leépülését eredményezné”.

A zöldszervezet közleményében utalt arra, hogy egész Európában rekordmértékű kukoricatermést regisztráltak, pedig a növényvédő szerek tilalmának mérsékléséért harcoló ipari lobbi olyan tanulmánnyal riogatott még a közelmúltban is, miszerint a méhgyilkos szerek tiltása miatt az unióban öt év alatt a gazdasági kár akár a tizenhétmilliárd eurót is elérheti, és ötvenezer munkahely kerülne veszélybe nagyrészt a keleti tagállamokban. Mindez a Greenpeace szerint azért meglepő, mert az uniós tagállamokban dolgozó cégek és magángazdák a piacon maradt készítményekkel, biológiai növényvédelemmel és vetésforgó alkalmazásával a terméshozam csökkenése nélkül képesek megoldani a kukoricabogár elleni védekezést. Ezt támasztják alá az úgynevezett neonikotinoidok, azaz méhgyilkos vegyszerek 2008-as, olaszországi korlátozásából származó tapasztalatok is.

A Greenpeace és más szakmai szervezetek álláspontja az, hogy a vetésforgót és a biológiai növényvédelmet előíró ökológiai gazdálkodás jelenti a beporzó rovarok és az emberek számára is megnyugtató megoldást. Ezt igazolja a közelmúltban bemutatott Mérgek vagy méhek? – Úton a fenntartható mezőgazdaság felé című tanulmányuk is, amely az iparszerű mezőgazdaság és az ökológiai mezőgazdaság beporzókra vonatkozó következményeit vizsgálja tudományos és gazdálkodói tapasztalatok alapján. A Greenpeace szerint a földművelésügyi tárcának továbbra is ellen kell állnia a korlátozás alól kibúvót kereső nemzetközi vegyszergyártó óriáscégek lobbitevékenységének.

Mint arról többször írtunk, a neo-nikotinoidok viszonylag új növényvédő szereknek számítanak, s használatuk az 1990-es években indult. A neonikotinoid tartalmú szerek alkalmazhatók a talajban vagy a növény lombjára permetezhetők. Más növényvédő szerekkel ellentétben, amelyek a kezelt növény felületén maradnak, a neonikotinoidokat a növény felveszi, és a levelekbe, virágokba, gyökerekbe, szárba szállítja, ahol a toxin hetekig aktív marad és biztosítja a növény védelmét. Fontos leszögezni, hogy a neonikotinoidok használata ismeretlen kockázatokat jelent a méhekre és más, a növényvédelemben nem célzott rovarfajra, hiszen anyagaik megmaradnak a talajban, szennyezve más növényeket. Elgondolkodtató az is, hogy már rendkívül kis koncentrációban hatásosak, így közép- és hosszú távon súlyos, káros hatást gyakorolnak a beporzókra.

Az interneten elérhető kutatásokból kiviláglik, hogy a kezelt termesztett növények vagy a szennyezett vad növényfajok virágporában és nektárjában lévő szermaradványok mennyisége elérheti azt a szintet, amelyről laborvizsgálatok során már kiderült, hogy veszélyezteti a társas rovarok egészségét, zavarokat okoz a táplálkozási viselkedésükben, tájékozódásukban, kommunikációjukban, valamint a szaporodási folyamatokban és a lárvák fejlődésében.