Kisvasút épül a Börzsöny szívében

Húsz esztendő kemény lobbimunkája fekszik a Nagyirtáspuszta-Mária­nosztra kisvasút felépítésében – mondta lapunknak Berki Zoltán. A Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasú­tért Közalapítvány kuratóriumi tagja utalt rá, a két szigetvasutat, azaz a Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta és a Márianosztra-Szob szakaszt összekötő pálya fizikailag már elkészült, de az átadásra csak jövő nyár elején kerül sor.

Minden, frissen épült szakaszt szokás pihentetni egy ideig éppen azért, hogy az esetleges hibák kijöjjenek – hangoztatta lapunknak a témával kapcsolatban Kiss Mihály mérnök. A szakember utalt rá, a 4-es metrót is hónapokig üzemeltették, mielőtt beengedték a közönséget, és különösen fontos az óvatosság egy újonnan létesített hegyi, szabad ég alatt kanyargó vasútvonalnál. A mérnök kifejtette, a leggondosabb kivitelezés során is előfordulhatnak hibák, amelyek utóbb, például úgynevezett repedésekben, süppedésekben, töltéscsúszásokban jelentkezhetnek, s mindenki jobban jár, ha ezek az üzemszünet idején, egy eső- vagy hóolvadás után bukkannak elő, mint egy gyerekekkel és szülőkkel zsúfolt szerelvény alatt. Hozzátette, a tervezett átadás, azaz május-június még messze van, ha addig bármit felfedeznek a szakértők, bőven lesz idő a korrigálásra.

A Börzsönyben nemcsak Szobnál, hanem Királyrétnél és Kemencén is található működő kisvasút – hangoztatta Berki Zoltán. A szakember szerint ezek meghosszabbítása sem lenne a valóságtól elrugaszkodott ötlet. Királyrét esetében a régi végállomás, Cseresznyefa-rakodó elérése lehet reális cél. Ide ma egy torzóban maradt műút megy, amelyet anno Nagyhideg-hegyig akartak kiépíteni. Utóbbi aszfaltszalagot végül a Másfélmillió lépés Magyarországont jegyző Rockenbauer Pál által szervezett társadalmi megmozdulás miatt hagyták félbe az illetékesek. Ez a műút sajnos nagyrészt a régi pályára épült rá, de korunkban megoldható lenne a visszaépítése – főleg annak fényében, hogy az említett Cseresznyefa-rakodónál ma szó szerint semmi nincs, s a börzsönyi túrák kiindulópontja egyértelműen Királyrét, a kisvasút mai végállomása lett – hangoztatta Berki Zoltán. A másik működő, kemencei kisvasút meghosszabbítását ugyancsak évek óta szorgalmazzák a civilek, hiszen a mai végállomásától még egészen magasra futottak hajdan a sínek.

Mint a lapunk által megkérdezett turisztikai szakértő, András Antal elmondta, e két beruházás sorsa is akkor dőlhet el, ha sikerül(ne) dűlőre jutni a Börzsöny szerepét illetően. Ma alapvetően három verzió „küzd” egymással – az egyik a turisztikai-rekreációs, a másik az erdészeti, míg a harmadik a nemzeti parki érdek. A szigorú természetvédelem inkább szervezett keretek közé helyezné a turizmust, az erdészet általában inkább a gazdasági érdekeket figyeli, míg a harmadik nagy ívű terveket szövöget, amelyben holt kisvasúti pályák felélesztése épp úgy szerepel, mint több kilométer hosszú libegők felhúzása például Királyrétről Magas-taxig. Persze kompromisszum születhet – jó példa erre a Nagyirtáspuszta-Márianosztra vasút ügye – hangoztatta András Antal.

---

Kocsik a fák tetején

Való igaz, a természetvédelmi, erdészeti és rekreációs érdekek szép kompromisszumának nevezhető a Márianosztra-Nagyirtáspuszta vonal kiépítése. Jó lenne nem megállni, hanem ugyanezen elvek mentén bátran belevágni a meglévő Kismaros-Királyrét vonal Cseresznyefa-rakodóig tartó hosszabbításába. Az autók feleslegesek az erdőben – Királyréten egy jobb nyári vagy téli hétvégén már a fa tetején is kocsik parkolnak. Mennyivel jobban mutatna az alsó végállomáson egy óriási tér, ahonnét csak vonattal mehetne tovább az, aki kirándulni, síelni szeretne a Börzsönyben. Ausztriában, Svájcban, Németországban ez számos helyen bevett gyakorlat. Kezdetben biztos lázadoznának emiatt, de a természet borítékolhatóan jobban járna. S mivel ma utóbbi áll vesztésre, hát neki kell kedvezni.