Gyorsulhat a magáncsőd igénylése

Az adósságrendezési nyilvántartás szerint 2017. január 27-ig 659 eljárást kezdeményeztek a természetes személyek adósságrendezéséről a családi csődvédelemről szóló törvény alapján – derül ki Trócsányi László igazságügyi miniszter írásbeli válaszából, amelyet ellenzéki parlamenti kérdésre adott. Hozzátette, az eljárást kezdeményezők száma folyamatosan nő, de jórészt kezdeti szakaszban vannak, vagy még a jogosultság vizsgálata folyik.

Márpedig ez a többlépcsős eljárás jó ideig eltarthat, Trócsányi szerint ugyanis a jogalkotó viszonylag hosszú határidőt adott erre, azért, hogy nagyobb esély legyen konszenzusos megegyezésre. Kitért arra is, a Magyar Nemzeti Bank ajánlása nyomán kétezer-hétszáz esetben állapodott meg valamely pénzügyi intézmény a hiteladóssal a késedelmes fizetéssel érintett jelzáloghitelek rendezéséről.

A kormánynak arról nincs adata, hogy ezek közül hányan éltek a magáncsőd eszközével. A miniszter rámutatott: a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy bírósági eljáráson kívül is megállapodhassanak az adósok hitelezőikkel. „Ez a procedúra rugalmas keretek között, a felek szabad akarata, közös megegyezése alapján valósul meg, a jogalkotó csak a keretszabályokat fekteti le, de nem tartalmaz megkötéseket” – írta. A megállapodás után a költségvetésből  törlesztési támogatást igényelhet az érintett a lakhatással összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez, amelynek összege elérheti a havi huszonötezer forintot.

Az elmúlt évben a kezdeményező, a KDNP részéről Harrach Péter lapunknak elismerte, a magáncsőd bürokratikus elemei nehézkesek, szükség lehet korrekcióra. Trócsányi tudatta, a kormány kapcsolatot tart a jogalkalmazó szervekkel, és „összegyűjti az első időszakban kezdeményezett eljárások tapasztalatait”. A cél az, hogy az adósok és a hitelezők érdekeltebbek legyenek az eljárásban, továbbá, a szabályok az adósságrendezési megállapodások gyorsabb megkötését segítsék elő. „Ennek érdekében megtesszük a szükséges intézkedéseket” – ígérte a tárcavezető. A 2015-ben indított lehetőség végrehajtásához a feladatokra a kormány 253,6 millió forintot biztosított az Igazságügyi Minisztérium részére, tavaly pedig a tárca saját fejezeti forrásaiból százhúszmillió forintot használt fel erre a célra.