Belföld

Gulyás Gergely: Nincs jobb alternatíva a kormány politikájánál

„Egy-egy erősebb megjegyzés a mi oldalunkról is elhangzik, viszont az a kocsmai stílus, amely az ellenzék részéről általánossá vált, nálunk nem szokás”

Kizárólag akkor tud Magyarország megmenekülni a kötelező kvóta szerinti kényszerbetelepítéstől, és csak akkor tud hosszútávon a stabil határvédelem mellett kitartani, ha a jelenlegi kormánypártoknak mindehhez itthon és európai szinten is kellő felhatalmazása van – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a közelgő EP-választásról, a Fidesz jövőbeli néppárti tagságáról és közbeszéd állapotáról is beszélgettünk.

Gulyás Gergely 20190214
Nyugodt és erőteljes kampányra készülünk – mondta a kancelláriaminiszter (Fotó: Papajcsik Péter)

–  Magyar Narancsot, Figyelőt, Népszavát és Magyar Hírlapot is találtam a minisztériumba járatott sajtótermékek között. Ezek szerint ön mindkét oldalról szívesen tájékozódik?

–  Ez régen így volt, de töredelmesen be kell vallanom, hogy mostanában – mivel kevesebb időm van, mint bármikor korábban – nem olvasok rendszeresen lapokat.

–  Varga István korábbi fideszes képviselőtársuk, aki a napokban távozott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának éléről, úgy vélte, hogy a jobboldali sajtóból hiányzik a minőség, a mögöttes tartalom. Van ebben igazság?

–  Remélem, hogy a jó újságírók a jobboldalon dolgoznak. Az biztos, hogy ezen az oldalon újságírónak lenni önmagában morális fölényt jelent.

–  Ha a sajtót nem is minősíti, a közbeszéd állapotáról mit gondol? Áder János államfő az újévi beszédében is utalt annak kifogásolható állapotára, amikor azt mondta, hogy mondhatunk nemet az elaljasult közbeszédre.

–  Ahogyan már korábban is elmondtam – éppen a köztársasági elnök úr egy korábbi, ugyancsak a közbeszéd állapotára vonatkozó kijelentése kapcsán – egyet értek azzal, hogy a politika számosságából adódóan a kormánypárti felelősség a közügyekben mindenért nagyobb. Ugyanakkor a kormánypártok felelőssége leginkább az ország állapotában ragadható meg. Nyilvánvaló, hogy azokat a döntéseket, amelyek az ország előrehaladását, sikerét vagy kudarcát meghatározzák a kormánytöbbség képes meghozni. Természetesen a közbeszéd állapota nem lényegtelen alfejezet. Egy-egy erősebb megjegyzés a mi oldalunkról is elhangzik, viszont az a kocsmai stílus, amely az ellenzék részéről általánossá vált, nálunk nem szokás. Még ha valaki nem is feltétlenül híve a kormánypártoknak, de meghallgatja mondjuk a miniszterelnök évértékelő beszédét, nem nehéz belátnia, hogy van egy világos eszmei alapokon nyugvó kormányzás, egyértelmű célokkal, értékrenddel és ennek megfelelően meghozott döntésekkel. Ma ezzel szemben álló alternatívát nem látunk a közéletben. Ráadásul a balliberális oldal mostanra a demokrácia alapszabályait sem fogadja el, viszont kiegészült a Jobbikkal is.

–  Balog Zoltán képviselői mandátuma visszaadását követően azt nyilatkozta, hogy amikor a humántárcát vezette, sokszor nem értett egyet az éles kormányzati kommunikációval és a „migránsozással”. Igazat ad neki?

–  Az elmúlt években mindig azt tapasztaltam, hogy Balog Zoltán szavai mögött van igazság. Éppen ezért egy hosszú és a legmélyebb morális és politikai megfontolásokat tárgyaló interjú egy mondatát kommentálni félreértés lenne. Tény, hogy a világon mindenhol, ahol demokratikus körülmények között dől el, hogy ki kerül kormányra és ki ellenzékbe, a kommunikáció a lehető legszélesebb réteget próbálja megszólítani. Ezért valójában nincs mit számon kérni azon, hogy a demokratikus politikai kommunikáció mindenhol a közérthetőségre, egyszerűsítésre és tömörítésre törekszik. A kérdés az, hogy van-e mélyebb tartalom az állítások mögött. A migráció elutasítása egyszerre politikai hívószó, és társadalompolitikai program. Ebből szuverenitás-felfogás, demográfiai program, a nemzeti kultúra védelme, a nő és férfi közötti egyenjogúság tisztelete, tehát magyar és európai jövőkép egyaránt következik.

–  A májusi európai parlamenti (EP) választásra milyen kampánnyal készülnek?

–  Nyugodt és erőteljes kampánnyal készülünk. Hiába lesz EP-választás, a kormánynak a mindennapi kormányzati feladatokat is el kell látnia, döntéseket kell hoznia. Ilyen a miniszterelnök által bejelentett családvédelmi akcióterv is, melyet ugyanígy fogadtunk volna el akkor is, ha nem lenne EP-kampány. Az elmúlt évek bebizonyították: Magyarországot az Európai Unióban a legeredményesebben a kormánypártok tudják képviselni, és az Európában zajló legfontosabb, a bevándorlásról szóló vitában az ellenzék, a Jobbiktól a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalícióig közösen a bevándorlás támogatására esküdött fel, de legalábbis azonnal letenné a fegyvert az uniós kvóták ránk erőszakolása előtt. Kizárólag akkor tud Magyarország megmenekülni a kötelező kvóta szerinti kényszerbetelepítéstől, és csak akkor tud hosszútávon a stabil határvédelem mellett kitartani, ha jelenlegi kormánypártoknak mindehhez itthon és európai szinten is kellő felhatalmazása van. Itthon ezt a felhatalmazást a tavalyi országgyűlési választáson megkaptuk, most pedig itt lesz a lehetőség, hogy e támogatás európai színtéren is nyilvánvalóvá váljon.

–  Mire számít, hogyan alakulnak át az erőviszonyok az EP-ben?

–  Legalább hangsúlyeltolódás lesz az európai összefogást támogató, az Európai Uniót mint intézményt helyesnek tartó, de azon belül a tagállami hatáskörök további csökkentését és különösen a bevándorlást elutasító politikai erők javára. Egy valami kijelenthető: Európát nehezebb lesz kormányozni, hiszen már most nincs meg a reális esélye annak, hogy a következő ötéves ciklusban az Európai Néppártnak (EPP) és a szocialistáknak együtt többsége legyen. Ilyen helyzet 1979 óta nem állt elő. Ami biztos, hogy egy sokkal fragmentáltabb, sokszínűbb parlament alakul meg.

–  A Fidesznek a Néppártban kell maradnia?

–  Mindig azt mondtuk, hogy a mi helyünk az Európai Néppártban van, és ezt most is így gondoljuk. Az Európai Parlament legerősebb pártja a Néppárt, amelynek legerősebb tagpártja a Fidesz, ezért kölcsönös érdek, hogy a Néppárt ne tolódjon el egy olyan liberális irányba, amely már érdemben nem különböztetné meg ezt a politikai családot egy Emmanuel Macron-féle tömörüléstől. Ezt csak a Fidesszel együtt sikerülhet megakadályozni.

–  Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU új elnöke azért akarja a Fideszt a Néppártban tartani, mert szerinte amíg a Fidesz az EPP tagja, addig van esély a párbeszédre Orbán Viktor aggályos intézkedéseivel kapcsolatban. Erről az érvről mit gondol?

–  A CDU-tagság is érdek a Néppártban, és a CDU-nak is érdeke a Fidesz tagsága, mert ma ez a legerősebb garanciája annak, hogy az a kereszténydemokrata gondolat, amelyet a párt már a nevében is feltüntet, ne váljon teljesen tartalomnélkülivé.

–  Az újabb Magyarországgal foglalkozó vitára nem mentek el, mondván, hogy az kampányesemény. A vita apropóját több ügy, köztük a CEU költözése, a közigazgatási bíróságok létrehozása, valamint a munka törvénykönyvének módosítása adta. Ezekben az ügyekben miért nem akarták megvédeni az álláspontjukat?

–  A vita lefolyása igazolta, hogy helyesen döntött a kormány, amikor a távolmaradásról határozott. Ezen az eseményen nem csupán a magyar kormány, de az EP-képviselők sem voltak jelen, a vita különböző szakaszaiban húsz-huszonöt ember lézengett a hétszázötven képviselőt számláló EP-ben. Ráadásul, mivel nagyjából az összes magyar képviselő jelen volt, valójában csak Judith Sargentini asszony, és a Magyarország iránt a tömeges bevándorlás megakadályozása miatt engesztelhetetlen gyűlöletet érző Frans Timmermans európai bizottsági (EB) alelnök akart foglalkozni Magyarországgal. Nem lett volna értelme ezt a baráti kört megzavarni és az amúgy komolytalan, súlytalan és primitív vitának komolyságot adni a jelenlétünk által.

–  Az egyik, Magyarországgal kapcsolatban gyakran kritikát megfogalmazó EP-képviselő pont Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője, akinek csúcsjelöltségét az EB elnöki posztjára a Fidesz is támogatta. Weber korábban többek között azt mondta, megérti Magyarország multikulturális Európát érintő aggodalmait, de a terhek tisztességes elosztása és az európai szolidaritás nélküli megoldás elfogadhatatlan. Megválasztása esetén hajlandó lesz a Fidesz a kompromisszumokra?

–  Manfred Weber támogatása a bizottság néppárti elnökjelöltjének a legjobb bizonyíték arra, hogy milyen kompromisszumkészek vagyunk. Az Európai Unióban mára olyan véleménykülönbségek vannak a tagállamok között, hogy nehéz tökéletesebb megoldást megtalálni, így mindig az adott helyzetben az ország számára elérhető legjobb egyezségre kell törekedni. Manfred Weber jelöltsége és az ő támogatása a részünkről egy ilyen megoldás. A korábban esélyes jelöltek közül a Néppárt frakcióvezetője kiemelkedően a legalkalmasabb, ezért támogattuk őt. Ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyet értenénk Manfred Weberrel, hozzáteszem, sokszor ő sem ért egyet saját pártjával. Emlékezzünk csak arra, amikor a Sargentini-jelentést valamennyi CSU-s párttársa elutasította, ő viszont karrierszempontoktól vezettetve megszavazta. Mivel jó eséllyel az EPP a legnagyobb frakció lesz, így valószínűleg bizottsági elnök lehet. Kérdés, hogy utána parlamenti többséget miként próbál teremteni. Mi szerencsétlennek tartanánk, ha a Néppárt listavezetője idő előtt elköteleződne egy bevándorláspárti, zöld, balliberális irányba. Bár Manfred Weber nyilatkozatait hallva fennáll ennek a veszélye, de őt régebbről ismerve bízunk abban, hogy saját jövője mellett az Európa jövőjéért viselt felelősségével is tisztában van.

–  Azért az tény, hogy a Fidesz nem volt hajlandó kompromisszumokra a bevándorlás kérdésében az elmúlt években. A legutóbb a kormány egyedüliként megvétózta az EU–Arab Liga csúcstalálkozó megállapodását, pedig annak a célja az lett volna, hogy az arab államok több menekültet fogadjanak be.

–  Ezt kellett volna leírni, és akkor támogattuk volna a megállapodást.

–Pontosan mit kifogásolnak?

–  Amennyiben ezek a nemzetközi dokumentumok azt is tartalmazzák, hogy a migráció milyen csodálatos, mindenki támogatására érdemes jelenség, vagy csak utalnak olyan ENSZ-határozatokra, amelyek ezt deklarálják, akkor többet veszítünk, mint amennyit nyerünk az elfogadással. Abban a pillanatban, hogy ezt megszavazzuk, az egyezménynek nem arra a részére fognak hivatkozni, amely a bevándorlók megállítását szorgalmazza, hanem arra, amely szerint a migrációt már mindenki támogatja az EU-ban. Erre pedig Magyarországot nem lehet kényszeríteni. Mi szabadon döntünk arról, hogy a migráció kérdéséről mit gondolunk, és ehhez a jogunkhoz ragaszkodunk is.

–  Orbán Viktor a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményével összefüggésben jelezte, önt kérte fel arra, hogy összefoglalja a gyermekvédelem modern kori kihívásait és az arra adható kormányzati válaszokat. Hol tart ebben a munkában?

–  Orbán Balázs államtitkár úr vezetésével már dolgozunk egy javaslatcsomagon, amely két héten belül elkészül. A cél, hogy a gyermekvédelmi szabályokat tekintsük át, és ha szükséges, akkor a gyermekek védelme érdekében fogadjunk el olyan szabályokat, amelyek garantálják, hogy akár a tömegtájékoztatásban, akár az élet más területein egy hat, nyolc, vagy tíz éves gyermeknek ne kelljen se erőszakkal találkoznia, se olyan jelenséget megtapasztalnia, amely az ép testi vagy lelki fejlődését veszélyeztetné.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom