Belföld
Épül a foglalkoztatási szövetkezet hálózata
Uniós modell lehet a Híd a munka világába program, amelyet ötmilliárd forintból valósít meg az országos roma önkormányzat
Biztos megélhetés és önbecsülés (képünk illusztráció) (Fotó: MH)
Eddig csaknem tízezren jelentkeztek a Híd a munka világába elnevezésű programra, közülük már ezerháromszáz embernek nyújtottak képzést szociális gazdasági ismeretekből, a lemorzsolódás aránya hat százalék alatt van – tájékoztatta lapunkat a Híd a munka világába – foglalkoztatási szövetkezet projektirodája. Tudatták azt is, befejezéséhez közeledik a foglalkoztatási szövetkezet hálózatának és infrastruktúrájának kiépítése, és indulás előtt áll további ezer résztvevő négy hónapos szakmai képzése.
Az elmúlt időszakban sokat támadott, összességében mintegy ötmilliárd forintos program keretében a személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások szervezeti és tartalmi kereteit is kialakították. Az országos szövetkezet központi és hét régiós irodája együttműködik majd az állami intézményekkel és a piaci szereplőkkel, elősegítve a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását. Elkészült a rendszer alapmodellje is, amelynek keretében e célok megvalósíthatók a képzett mentorok segítségével. A program „fizikai befejezésének” ideje idén október 31. Ezt követően a beszerzett eszközöket és ingatlanokat a szövetkezet megkapja használatra a projektgazda Országos Roma Önkormányzattól. A rendszer felépítésével megszerzett tudás és tapasztalat, a működéshez szükséges informatikai és számviteli háttér szintén megmarad a szövetkezetnél – többek között annak érdekében, hogy az idén november elsején induló közérdekű gazdasági szolgáltatás fenntartható maradjon a projekt befejezését követően.
A projektiroda által rendelkezésünkre bocsátott tájékoztató kiemeli: a kezdeményezés megfelel az Európai Unió szociális gazdaságra vonatkozó ajánlásainak, sőt, akár uniós modell is válhat belőle, legalábbis Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke korábban ennek kapcsán méltatta az elképzelést. A lényeg, hogy végeredményben több tízezer roma ember számára nyújthat megélhetési és egzisztenciális biztonságot ez az innovatív vállalkozás, mindez a munkán túl önbecsülést és az elszigeteltség felszámolását is jelentheti a kezdeményezők szerint.
Ami a további konkrétumokat illeti: az említett képzéseken túl a szövetkezet szervezeti keretet biztosít a tagok számára a munkaerőpiacra való lépéshez, kapcsolatot tart a munkaerő-piac szereplőivel, munkalehetőséget biztosít, teljes körűen ellátja a résztvevők adminisztratív teendőit. Mindemellett szociális támogatást nyújt és elősegíti a közösségépítést, így a társadalmi integrációt is. Nem elhanyagolható előnyt jelent, hogy a szövetkezet tagja egészségügyi szolgáltatásra is jogosult, továbbá befizetik az egészségügyi és a nyugdíjjárulékát, személyi jövedelemadóját. A folyamatos munkalehetőségen túl a szervezet érdekérvényesítő ereje is sokat nyomhat a latban.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, megkezdődött a projekthez kapcsolódó országos workshopsorozat. Az első állomás Balassagyarmat volt, ahol a régió vállalkozásai az észak-magyarországi iroda szervezésében munkaadói találkozón mondták el foglalkoztatási igényeiket, szempontjaikat. Rákos Mártonné, a Híd a munka világába regionális irodájának vezetője szerint az elmúlt hónapokban több ezer halmozottan hátrányos helyzetű potenciális munkavállalóval vették fel a kapcsolatot, ezzel párhuzamosan kapcsolatot építettek ki a környék legnagyobb állami tulajdonú vállalataival, önkormányzataival, a mezőgazdaság és az ipar jelentős szereplőivel.
A workshopsorozat célja, hogy a roma foglalkoztatási szövetkezet a konkrét munkaadói visszajelzések figyelembevételével kezdhesse meg tényleges működését. A balassagyarmati tapasztalat alapján a helyi munkaadók több ezer roma szövetkezeti dolgozó foglalkoztatására nyitottak.
Tudományos alapokra épülő koncepció
A projekt kapcsán tavaly tudományos konferenciát tartottak, amely egy, a szabályozási környezet átvilágítását célzó kutatási munkát zárt le. Az előadásokról készült kiadvány tudományos ajánlásokat tartalmaz, s alap lehet akár a szövetkezeti jog továbbfejlesztését szolgáló koncepcióhoz. A munkában részt vett többek között Tellér Gyula szociológus, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke és Réti Mária egyetemi docens is.