Belföld

Dataplex-ügy: sok hűhó, semmiért

Csak egy kis hal akadt horogra az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb offshore-botrányában, a haszonélvezők mind megúszták

Az adócsalás miatt indított nyomozást már korábban megszüntették az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hazai „offshore-ügyletében”, a Dataplex-ügyben. Az erről szóló határozat tartalmáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi igazgatósága nem adott információt. Hűtlen kezelés miatt egyetlen személlyel szemben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség, jogerősen még ez sem zárult le.

mutyi
A Dataplex-székház a Magyar Telekomé lett (Fotó: Nagy Balázs)

A napokban kirobbant nemzetközi offshore-botrány kapcsán érdemes felidézni az úgynevezett Dataplex-ügyet. Ennek lényege: 2005 nyarán a Bajnai Gordon által vezérigazgatóként irányított Wallis Rt. Józsefvárosban, az Asztalos Sándor utcában 2,33 milliárd forintért megvásárolt egy szerverhotelt működtető informatikai céget, a Dataplex Kft.-t. A tulajdonosi jogok ezt követően 2,4 milliárd forintért három ciprusi céghez, a Bajnai Gordonhoz köthető Fleminghouse Investments Ltd.-hez, a Kóka János akkori SZDSZ-es gazdasági miniszter sógora által képviselt Corbeil Holdings Ltd.-hez és a Romnio Investments Ltd.-hez kerültek.

A Bajnaihoz, illetve Kóka sógorához köthető ciprusiak egyaránt 48-48 százaléknyi üzletrészt szereztek a Dataplexben, míg a Romnio két százalékot. A szerverhotel azonban nem melegedett meg a „ciprusiak” keze alatt, mert még 2005 decemberében megvásárolta a Magyar Telekom, néhány hónap után csaknem hárommilliárd forinttal magasabb vételárat, 5,1 milliárd forintot fizettek érte. A korábbi tulajdonosok alatt csak vegetáló Dataplex szolgáltatásai iránt a Kóka vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt vállalatok közül a MÁV Informatika Kft. és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kezdett érdeklődni, de bejelentkezett az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta is.

Lehet, ha Bajnai Gordon nem lép a politikai színpadra 2006-ban a Gyurcsány-kormány minisztereként, és a szabad demokraták „Pannon Pumája sem töri ki a bokáját”, akkor a Dataplex kistafírozása sem szúr szemet senkinek, ám nem így történt: 2007-ben vizsgálódni kezdett a Nemzeti Nyomozó Iroda, hűtlen kezelés gyanújával. Később, 2010-ben a Vám- és Pénzügyőrség adócsalás gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A nyomozást hosszabb időre felfüggesztették, a magyar hatóságok ugyanis nemzetközi jogsegély-kérelemmel fordultak a ciprusi hatóságokhoz, ám ebből sem derült ki, kit rejtenek az ottaniak.

A 2010-es kormányváltást követően a Dataplex-szerződések miatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is feljelentést tett, szerintük ugyanis a céggel kirívóan előnytelen szerződéseket kötött a Magyar Posta, a Mavir és a MÁV Informatika is, milliárdos károkat okozva ezzel az államnak. Egy évvel később, 2011-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szóvivője arról számolt be, háromra emelkedett a Dataplex-ügy gyanúsítottjainak a száma, az elszámoltatásért felelős kormánybiztos pedig azt mondta, „a Dataplex-ügyben a szálak lassan Bajnai Gordonig érnek”. (Bajnai Gordon még miniszterelnöksége idején, 2009-ben közleményt adott ki, amelyben azt írta: A Dataplex egyetlen új állami megrendelést sem kapott, amíg a Wallis-csoport résztulajdonában volt, az értéknövelő megbízások ebben az időszakban kizárólag jelentős, nemzetközileg elismert magánvállalkozóktól származtak – a szerk.)

Újabb egy évvel később, 2012 őszén azonban a nyomozást végző szervek bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást. A jogsegélykérelem eredményéről sajtóinformációk alapján annyit lehetett tudni, a Bajnaihoz és Kóka sógorához köthető ciprusi cégek az ügylettel összefüggésben nem nyújtottak be a szigetországban adóbevallást. Lapunk mostani megkeresésére – amelyben a nyomozást megszüntető határozat indoklásáról érdeklődtünk – a NAV Bűnügyi Igazgatóságától azt a választ kaptuk, annak tartalmáról nem adnak tájékoztatást.

A Kehi vizsgálata szerint a Dataplex állami „felhizlalása” már 2004-ben megkezdődött, amikor Kóka János arra kérte az államvasutak vezérigazgatóját, a MÁV Informatika Kft. ügyvezetőjévé H. Tamást nevezzék ki. A MÁV Informatika még azon a napon szerződést kötött a Dataplexszel, amikor Bajnaiék megvásárolták a céget, ám a 101 millió forintos szerződés kapcsán sohasem vették igénybe a szerverhotel szolgáltatásait. A Fővárosi Főügyészség 2014-ben éppen emiatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat a MÁV Informatika Kft. volt vezérigazgatója ellen – az ügy már bírósági szakban van, tudtuk meg a főügyészségtől.

A Kehi feljelentése kitért a 2006 és 2010 között a Magyar Posta Zrt.-vel kötött szerződésre is, amely szerint 1,3 milliárd forint bérleti díjat fizettek a Dataplexnek, annak ellenére, hogy a Magyar Posta a szerverhotelben a bérelt ötszáz négyzetméternek csak a harmincnégy százalékát tudta kihasználni. Az ennek kapcsán indult nyomozás nem állapított meg bűncselekményt.

Ami az adócsalással kapcsolatos eljárást illeti, Vadász Iván, az Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke az ügy kirobbanása idején azt nyilatkozta, egy ciprusi cégnek nem kellett adót fizetnie egy társaság tulajdonrészének megvásárlása, majd eladása után. Magyarországon – tette hozzá – egy ilyen tranzakció után tizenhat százalék társasági adót, illetve a cégtulajdonosoknak további harmincöt százalékos osztalékadót kellett volna fizetniük.