Belföld
"Biszkunak jogilag is felelnie kellene a tetteiért”
Gulyás Gergely: Az igazságszolgáltatásból nemcsak a szándék, a hozzáértés is hiányzik az erkölcsi rend helyreállításához
Az ország és a magyar igazságszolgáltatás egészének szégyene, hogy a Biszku Béla ellen huszonegy éves késéssel hozott vád esetében négy év alatt még jogerős ítéletig sem sikerült eljutni – jelentette ki hétfőn a parlamentben Gulyás Gergely. Kifejtette, Biszku vezető alakja volt az 1956 utáni megtorlásoknak, és egy évvel a forradalom után az MSZMP Politikai Bizottsága előtt helytelenítette, hogy a felelősségre vonásoknál sok az enyhe ítélet, és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma.
A fideszes politikus emlékeztetett, mindössze néhány, a sortűzperben hozott, nem súlyos, és nem állampárti vezetőt érintő ítélettől eltekintve a kommunista diktatúra által elkövetett tömeggyilkosságok teljes egészében büntetlenek maradtak. Kijelentette, a mai napig minden egyértelmű jogalkotói szándék, törvényi és alkotmányos rendelkezés ellenére háborítatlanul élnek a demokráciáért harcoló emberek tucatjait halálba küldő vérbírák, ügyészek, kommunista állami és pártvezetők.
Gulyás szerint úgy tűnik, mintha az igazságszolgáltatás egésze a szervezeti és személyi függetlenséget a jogszabályoktól való függetlenségként értelmezné. Úgy véli, a Biszku-ügy is mutatja, az igazságszolgáltatásból nemcsak a szándék, de a hozzáértés is hiányzik ahhoz, hogy helyreállítsák az erkölcsi rendet és legalább jelképesen megtorolják e bűncselekményeket. Azt kérte az Országgyűléstől, támogassák a Nemzeti Emlékezet Bizottsága javaslatát, amely alapján az elkövető halála esetén is lehetővé tennék a büntetőeljárás lefolytatását.
„Aki demokratának tartja magát, annak egyértelmű a véleménye, hogy Biszku Bélának mind erkölcsileg, mind jogilag felelni kellene tetteiért” – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára, felsorolva az elmúlt öt évben született kormányzati, igazságtételi döntéseket. Soron kívüli eljárást, és mielőbbi ítéletet szeretne a Biszku-perben a Fidesz – nyomatékosította későbbi tájékoztatóján Gulyás.
A szocialista Hiller István a kormány súlyosan hibájának rótta fel, hogy a szakképzést a gimnáziumi oktatás kárára kívánják növelni. Szerinte a férőhelyek csökkentése – amelynek oka, hogy kevesebb diplomás legyen – meggondolatlan lépés. Felsorolta azokat a településeket, ahol felmenő rendszerben megszűnhet a gimnáziumi képzés. Rétvári Bence államtitkár erre kifejtette, Hiller azokat a településeket említette, ahol vegyes intézmények működtek, ezeket választják most szét, de nem szűnik meg a középfokú oktatás. Cél, hogy piacképes, korszerű tudást kapjanak a fiatalok.
Az LMP-s Schiffer András szerint a kétsebességes Európa „szétviszi” az uniót, és erről Magyarországnak nincs álláspontja. L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár erre azt mondta, az első négy év kormányzása azt igazolta, van értelme a kiállásnak, a nemzeti célok megfogalmazásnak, ezt 2014-ben a választópolgárok is visszaigazolták. Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló az egyéves szószólói rendszerről beszélt, mondván, 2012-ben több mint húsz éves mulasztást pótolt a törvényhozás.