Orbán Viktor: Magyarország jövője a tét

A beszélgetés elején szóba került az orosz energiaimport betiltásának brüsszeli terve, minek kapcsán Orbán Viktor felhívta a figyelmet: amíg Donald Trump méltányos volt Magyarországgal, az EU elitje semmilyen szinten nincs tekintettel hazánk érdekeire. Sőt, hogy ne kelljen egyhangúság a döntéshez, jogi kiskapukat kerestek, és átminősítették a kérdést, így többségi szavazással dönthetnek róla.

Érintették a legújabb uniós korrupciós botrányt is, amelynek egyik gyanúsítottja az EU korábbi kül- és biztonságpolitikai biztosa. Ez nem az első eset, önkritikát azonban senki nem gyakorol, miközben Magyarországot rendszeresen pellengérre állítják.

Csiszár Jenő megosztott egy személyes történetet: a gyermekeik élsportolók szeretnének lenni, ahogy az édesanyjuk is az volt, és támogatják őket ebben. Most pedig olyan nyilatkozatokat olvasnak európai vezetőktől, hogy fel kell készülnünk a háborúra. Csiszár leszögezte: ők ezt nem akarják; nem akarják, hogy háborúba menjenek, ahol meghalhatnak.

Orbán Viktor válaszában megjegyezte, nagy szerencsénk, hogy az USA elnöke szívből gyűlöli a háborúkat, és békét akar. Szerinte ennek ellenére fennáll a veszélye annak, hogy a háborús elit belesodor minket az orosz-ukrán háborúba, mivel Brüsszelben már eldöntötték, hogy az EU háborúba megy. Épp most zajlik a gazdaság felkészítése a háborús üzemmódra, autógyárakat alakítanak át hadi üzemmé. A céldátum, amikorra készen kell állni, 2030, ezt le is írták.

Emlékeztetett arra is, hogy a háborúba sodródás szakaszai közül az első a diplomáciai kapcsolatok megszakítása, ami már megtörtént. A második, amikor bevezetnek gazdasági szankciókat, elvágják a gazdasági kapcsolatokat – ez is megtörtént. A harmadik a mozgósítás, a sorkatonaság és a hadigazdálkodás bevezetése – ebben vagyunk most. És a negyedik a nyílt összecsapás.

Az első és a második világháborúból nem tudtunk kimaradni. A kérdés most az, hogy ebből a harmadikból ki tudunk-e maradni? A miniszterelnök szerint ehhez erő kell: gazdaság- és szuverenitásvédelem.

Jeffrey Sachs, a világhírű közgazdászt és amerikai professzort szerint az Orbán-kormány rendkívüli teljesítményt nyújtott a konnektivitásra épülő külpolitika meghirdetésével és megvalósításával. A szavait Csiszár Jenő idézte, majd feltette a kérdést, hogyan készül a kormány a jövőre?

A kormányfő azt mondta: a háború előbb-utóbb véget ér, az Oroszország elleni szankciókat is vissza fogják vonni. Aki a csak a háborúig lát, sok lehetőségről fog lemaradni, ezért ma is sokan dolgoznak a kormányban azon, hogy min kell változtatni, milyen új együttműködéseket alakítsunk ki az Egyesült Államokkal és Oroszországgal.

Orbán Viktor az elmúlt napok során összegyűjtött kérdésekre is válaszolt. Például arra az ellenzéki oldalról gyakran hallhatóra, hogy „csak nem gondolja komolyan, hogy bárki háborút akar”. A miniszterelnök nem minden népnek vannak olyan mély tapasztalatai és szenvedéstörténete, mint nekünk. A tapasztalat az, hogy Magyarország csak magára számíthat. Nekünk evidens, hogy a háború csak rossz lehet. De a nyugatiak, más tapasztalatokkal, úgy tekintenek a háborúkra, ami lehet jó is, mert lehet belőle pénzt csinálni.

Szerinte a következő időszakban egyre több szó esik a befagyasztott orosz vagyon ellopásáról, amit aztán odaadnak majd az ukránoknak, akik mire fogják költeni? Például arra a 100 vadászgépre, aminek a legyártásáról a franciákkal megegyeztek. Így a pénz a „gazdasági emberekhez” kerül. A háborúk mögött gyakran ez a logika, ilyen indokok állnak.

Természetesen terítékre került a Tisza-párt adóterveként elhíresült dokumentumköteg kérdése is. Orbán Viktor ennek kapcsán hangsúlyozta: a lényegét tekintve a nap végén mindig kétféle adópolitika van – baloldali és jobboldali. A baloldali szerint a világ igazságtalan, és az a jó, ha a pénz a kormányoknál van, és a politikusok majd újraosztják, de ebből mindig baj, még nagyobb igazságtalanság lett. Ehhez képest Orbán Viktor úgy gondolja, az a jó adópolitika, ha a pénz az embereknél, a vállalkozásoknál marad, és a politika arra koncentrál, hogy mindenki a képességei szerint boldogulhasson.

Csiszár Jenő Dobrev Klárát is megidézte a Szőllő utcai botrány kapcsán, aki azt kérdezte: „meddig mentegetik még a pedofilokat?” Orbán Viktor szerint ez egy fontos kérdés. „Aki gyerekekhez nyúl, azt miszlikbe kell aprítani” – szögezte le. Majd érdekességként megjegyezte: a Gyurcsány-kormány idején 80, most 700 pedofil volt, illetve van börtönben. „Akkor ki menteget kit?” – tette hozzá.

Az MNB-ből „eltűnt milliárdok” kérdésére is válaszolt a kormányfő, aki jelezte, ma minden döntésnek van felelőse, így nem lehetetlen kideríteni, ki vagy kik a felelősök. „Ki kell deríteni, el kell számolni, és ha valaki hibázott, ki kell mérni rá, ami jár neki” – mondta. Azzal folytatta, minden fillér számít, de ez az összeg eltörpül az „állam pénze” mellett, majd részletesen bemutatta, hogy csak Kecskemétre mennyi pénzt, támogatást fordított az állam az elmúlt években. Hozzátette: „Ezen kívül megkétszereztük Magyarország nemzeti vagyonát.” És azt is elmondta, hogy 2010-ben 3,5 tonna volt az MNB aranytartaléka, most pedig több mint 110 tonna.

Az Egyesült Államok a napokban megalkotta az új nemzetbiztonsági stratégiát. Ebben írtak Európáról is:

Orbán Viktor szerint ez egy riasztó jóslat, és azt mutatja: nem csak a Fidesz mondja, hogy baj van, hanem az USA is. A tanulság szerinte az, hogy Magyarországnak függetlennek, szuverénnek kell maradnia, mert mindig csak akkor volt sikeres, amikor a maga útját járja.