Belföld

Béketervek és viták Brüsszellel: Orbán visszautasítja von der Leyen javaslatait + VIDEÓ

A következő hetek szerinte döntőek lehetnek a háború lezárása és a budapesti békecsúcs szempontjából

Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: bár elkészült a válaszlevele Ursula von der Leyennek, azt csak akkor kívánja elküldeni, ha előtte egyeztetett Bóka Jánossal. A miniszterelnök közölte: nemcsak a visszautasítást fogalmazza meg, hanem annak indokait is részletesen kifejti, valamint alternatív javaslatokat is tesz.

Béketervek és viták Brüsszellel: Orbán visszautasítja von der Leyen javaslatait + VIDEÓ
A kormányfő a Kossuth Rádióban kezdte a napot
Fotó: Facebook/Orbán Viktor

A kormányfő szerint Európának vissza kell fordulnia arról az útról, amely zsákutcának bizonyult. Úgy látja, hogy egyes európai vezetők tudatosan a háború irányába viszik a kontinenst, és újra meg újra olyan döntéseket hoznak, amelyek ezt erősítik. Orbán Viktor úgy fogalmazott: már nem arról van szó csupán, hogy ne pazaroljuk el az európaiak pénzét, hanem arról is, hogy meg kell akadályozni a háború felé sodródást.

Elmondása szerint Ursula von der Leyen 130 milliárd eurót kíván összegyűjteni Ukrajna támogatására, ám a magyar kormány nem hajlandó a magyar költségvetés terhére – a vállalkozások vagy a családpolitika rovására – jelentős összegeket átutalni úgy, hogy nem világos, mi történik azokkal a pénzekkel. Hozzátette: a Bizottság elnökének másik javaslata a közös hitelfelvétel, ami azt jelentené, hogy még a jövő nemzedékeinek is viselniük kellene ennek terheit. A harmadik ötlet az orosz vagyonok felhasználása lenne az ukrán szükségletek fedezésére.

A miniszterelnök azt is megerősítette, hogy valóban létezik egy 28 pontból álló béketerv, amelyről már korábban voltak egyeztetések. Úgy véli, a következő két-három hét kulcsfontosságú lehet az orosz–ukrán háború lezárása szempontjából, és elindulhat egy olyan folyamat, amely közelebb visz a budapesti békecsúcshoz.

Az ukrán korrupciós ügyek kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, hogy két dolog vált világossá: egyrészt hatalmas összegek tűnnek el, és nem oda kerülnek, ahová az amerikaiak szánták, másrészt az unióban nincs olyan ellenőrzési mechanizmus, amely nyomon követné, hogyan használják fel ezeket a támogatásokat. Mint mondta, Szijjártó Péterrel azt javasolták, hogy amíg ilyen rendszer nem létezik, függesszék fel a kifizetéseket, ám ezt a kezdeményezést elutasították.

A miniszterelnök rámutatott: miközben a nyugat-balkáni országok már több mint tizenöt éve nem tudnak előrelépni az uniós csatlakozás felé, most Ukrajna gyorsított eljárása miatt felmerül bennük a kérdés, hogy vajon egy háború kirobbantása számukra is hasonló előnyt jelentene-e. Orbán Viktor szerint ez az uniós logika teljesen ésszerűtlen. Hozzátette: ami ma abszurditásnak tűnik, az holnap akár komoly érvelésként is megjelenhet egy tárgyaláson.

Szerinte ez jól jelzi, mennyire kétségbeesett a helyzet. Úgy fogalmazott: ha Ukrajna már uniós tag lenne, akkor most Oroszországgal háborúban állnánk. Magyarország csak akkor tud kimaradni az Ukrajna felé irányuló közös támogatásokból, ha szilárdan kitart saját álláspontja mellett.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a migráció kérdése régebb óta húzódik, míg a háború egy újabb konfliktuspont Brüsszellel. Orbán Viktor szerint a háborútól ugyanúgy távol kell maradni, mint ahogyan Magyarország elkerülte a migrációs politikába való beolvadást is.

Elmondása szerint ehhez ügyességre, erőre és képességre van szükség. A migráció elutasítása szerinte a magyar társadalom határozott akarata volt, és a lakosság túlnyomó része ma is a béke pártján áll – ezt azonban világosan ki is kell nyilvánítani. Hozzátette: Brüsszellel nagy küzdelem zajlik, és ezt a harcot nemcsak ott, hanem a budapesti politikai színtéren is meg kell vívni „Brüsszel helytartóival”.

A héten elfogadott, tizenegy pontból álló, a kis- és középvállalkozásokat támogató gazdasági akcióterv kapcsán Orbán Viktor azt mondta: míg a háború és a migráció kérdése látványos, a gazdasági ügyek más jellegű „aknamezőt” jelentenek, és a háttérben zajló egyeztetések a mindennapi élet részei.

„A magyar gazdaság alapja a család, nem az egyén. Nálunk a teljes foglalkoztatottság az állam célja” – emelte ki, hozzátéve, hogy ennek egyik oka, hogy Magyarország elveszítette bányáit, erdőit és olajmezőit, így nincsenek jelentős természeti erőforrásai. Az ország csak a munkával – szellemi vagy fizikai erőfeszítéssel – tudja fenntartani magát.

„Minden, ami ebben az országban van, a magyarok erőfeszítéseinek köszönhető. Éppen ezért úgy gondoljuk: ha nincs munka, nincs semmi; ha van munka, minden lehetséges. Ezért Magyarországon az állam célja, hogy minden magyar embernek biztosítsunk munkát. Amíg nemzeti kormány van, számíthatunk arra, hogy olyan gazdasági rendszert működtetünk, amely a teljes foglalkoztatottságot célozza. Migránsok nélkül is működtethető a gazdaság, legfeljebb időnként van szükség vendégmunkások bevonására, míg Nyugat-Európában a munkaerőt gyakran a migrációval pótolják” – magyarázta.

A miniszterelnök személyes meggyőződése, hogy mindaz, ami az ő kormányzásukból származik, sokkal vonzóbb, mint amit a baloldal valaha kínálni tudott.

Orbán Viktor sok sikert kívánt a Tisza Párt jelöltaspiránsainak, ugyanakkor megjegyezte: amikor áttekinti a listát, azt a törvényszerűséget látja, hogy egy tízmilliós országban nincs elegendő személyi állomány több párt teljes feltöltésére. Magyarországon szerinte két fő politikai oldal létezik. Bár kisebb pártok is vannak, a meghatározó erő mindig kettő lesz.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink