Kövér László: Európát a hamisság és a halál felé terelik

Kövér László úgy fogalmazott: ezek az erők háborúba és szegénységbe akarják dönteni egész Európát, „el akarják pusztítani a kultúránkat, el akarják venni a szabadságunkat, el akarnak idegeníteni bennünket a hazánktól, szét akarják bomlasztani a családjainkat, istentelen, hazátlan és lélektelen barbárokat akarnak nevelni a gyermekeinkből és unokáinkból”

Arra hívta fel a figyelmet, hogy nekünk, magyaroknak a kereszténységünk, valamint az országunk és nemzetünk története egyaránt az újjászületések története. Államalapító Szent István királyunk ugyanis kijelölte számunkra a Kárpát-medencében járható krisztusi utat, amely „nem a hazugságba és a halál torkába, hanem mindig az igazságba és a megújuló életbe vezet”, ez volt a megmaradás kulcsa.

A „történelem ura megadta nekünk, hogy mindig ott állhassunk a vesztünkre törő erők sírjánál”. Amikor kitakarodtak az országból a honfoglaláskori gyepűinket dúló németek, az országot csaknem elpusztító tatárok, a történelmünket megroppantó oszmánok, a fejlődésünket csaknem három évszázadig gúzsba kötő labancok, amikor összeomlottak a huszadik század istentelen és embertelen terrorrendszerei, a nácizmus és a kommunizmus, mindig kaptunk egy esélyt az újjászületésre, és az ország mindig élt a lehetőséggel – hangsúlyozta a házelnök.

Kövér László szerint az ország és a nemzet története nemcsak az otthon és a haza megtartásáért vívott harcok története, hanem „a keresztény hitünk megőrzéséért folytatott küzdelem története is”. Ez a terület az ország nyugati pajzsa volt az Árpád-korban, az oszmán hódítás idején, Szigetvár és Kanizsa eleste után egy jó évszázadra a végvári harcok legelső vonalába került. Pákán is elpusztult a templom, a krónikák szerint a török kiverése után Pákán négy család élte túl a háborús időket és indította újra az életét – emlékeztetett.

Azzal folytatta, hogy a megmaradottak rendbe hozták a templomot, papot kértek, így az Árpád-kor óta hitét tartó Pákán 1705-ben újjászületett a plébánia. Nem egyszerűen csak új templomot építettek, hanem „újrateremtették és újra erőssé tették a helyi katolikus hitbéli közösséget”.

”Az európai kultúra és az ezeréves Magyarország ilyen hitvalló és cselekvő kis keresztény közösségekből jött létre és áll fenn a mai napig, mint a pákai.„ Igaz ez akkor is, ha ma vannak, akik ”temetni akarják a keresztény Európát és Magyarországot, és temetni akarják magát a kereszténységet is„ – figyelmeztetett Kövér László. Kiemelte: arra kötelez bennünket, keresztény vagy keresztyén magyarokat az előttünk járó nemzedékek helytállása és áldozatvállalása, hogy ellent mondjunk és ellenálljunk a gonosz támadásának, mert hiszünk Robert Schumannak, a nemzetek közös Európáját megálmodók egyikének igazában, Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. ”Hiszünk abban, hogy hazánk csak egy keresztény Európában tud megmaradni a magyarok országának„.

Az országgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a világháborúk és diktatúrák évszázada és a posztkommunizmus zsákutcája után a mögöttünk hagyott másfél évtized – az Európát sújtó válságok ellenére is – a béke, a biztonság és a gyarapodás korszaka volt számunkra. Minden nyomás dacára eddig ”határainkon kívül tartottuk a migrációnak álcázott megszállás kísérleteit, a gyermekeink lelki egészségét fenyegető genderőrületet és a háborús hisztériát„, miközben ”volt gondunk az elszakított nemzeti közösségeinkre is, megtartottuk a nyugdíjasoknak tett ígéretünket, megvédtük a rezsicsökkentést, és világviszonylatban is kiemelkedő támogatásokat adunk a családoknak azért, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen„. Ne hagyjuk veszni, ”amiért megszenvedtünk, amiért megdolgoztunk, amiért megküzdöttünk, amit elértünk„ – nyomatékosította a politikus.

”Hitünkkel, tetteinkkel és szavazatainkkal minden körülmények között meg kell őriznünk hazánkban a békét, a biztonságot és a gyarapodást, azért, hogy megélhessük mindazt, amit a Jóisten az embernek szán„, szeretetet és egymás iránti felelősségvállalást, szabadságot a jóra, életünk kiteljesítésére és egymás szolgálatára. ”A mi nemzedékünknek is meg kell őriznie Magyarországot és a keresztény hitet, hogy folytathassuk azt az utat, amit elődeink kezdtek, s amelyen mi is a boldogulást keressük„ – zárta gondolatait Kövér László.

Székely János szombathelyi megyéspüspök és Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek szentmiséjét és az új harang, illetve plébániai zászló megáldását követően a parlament elnöke részt vett a 320 év 320 kép című kiállítás megnyitóján a Szent Pio Közösségi Házban.