Belföld
Mi történne, ha nem lenne rezsicsökkentés? Orbán Viktor elmondta + VIDEÓ
A kormányfő részletezte a magyar háztartások védelmét és az energiabiztonság megőrzését szolgáló lépéseket

A miniszterelnök egyértelművé tette: a rezsicsökkentés továbbra is él. Hozzátette azonban, hogy ha a megállapodás résztvevői bármelyike változna, a kedvezmény megszűnne. „Személyfüggő megállapodás született, a bürokraták majd írásba foglalják, de ez nem befolyásolja a lényegi tartalmat” – mondta a miniszterelnök. Szerinte, ha nem jött volna létre az egyezség, a magyar családok karácsonyra háromszoros rezsiszámlával szembesültek volna, a benzin ára pedig könnyen átléphette volna az ezer forintos határt.
Orbán Viktor kiemelte, hogy ez a téma nem pártpolitikai kérdés: „Aki nem ránk szavaz, az is jól jár.”
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az amerikai elnök tiszteli a magyarokat és ellenszenvvel viseltetik a háború iránt. „Egy olyan emberről van szó, aki értelmetlennek látja a háborút, ezért igyekszik felszámolni. Az amerikai elnök minden oka megvan arra, hogy fair helyzetet teremtsen, nyomást gyakoroljon az oroszokra, de Magyarországnak nem akar ártani” – fogalmazott.
Orbán azt is hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság érdekében olyan megállapodásokat köt, amelyek önmagukban is előnyösek. Ennek része az amerikaiakkal kötött öt éves megállapodás a cseppfolyós gáz vásárlásáról. Hozzátette: „Minél több forrásból érkezik a gáz és az olaj, annál nagyobb a biztonságunk. 2010 óta jelentős összekapcsolódásokat hoztunk létre, például a szlovák–magyar gázvezetéket, nélküle sokkal nehezebb helyzetben lennénk.”
Az amerikai pénzügyi védőpajzzsal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, hogy az ellenzék téves párhuzamot von a 2008-as IMF-hitellel, amely súlyos megszorításokat hozott. „Van néhány pénzügyi eszköz, amellyel a baráti országok egymást segíthetik, ha valaki bajba kerül” – magyarázta.
A miniszterelnök rámutatott, hogy a magyar és az amerikai kormány hasonlóan látja a világot, különösen az illegális migráció elleni védelem terén. „Nem lehet külső hatalmaknak ráerőltetni egy országra a migrációs politikát, ha az elutasítja azt” – mondta. Hozzátette, hogy a békepolitika és a családok támogatása is közös pont az Egyesült Államok és Magyarország között.
A miniszterelnök kitért a budapesti békecsúcsra is: Magyarország az egyetlen ország, amely nyitva tartotta a diplomáciai kapukat, és ő az egyetlen vezető, aki képes és hajlandó tárgyalni Oroszország elnökével. „Az ország rendelkezik eszközökkel, amelyek segíthetnek a béke megteremtésében. Az elmúlt tíz év befektetései most megtérülhetnek” – mondta.
A rezsivédelmet illetően a miniszterelnök elmondta, hogy az amerikai baloldal és Brüsszel próbálkozásai veszélyeztetnék a magyar családok megélhetését. Miután Orbán Viktor minden esetben megvétózta azokat az orosz szankciókat, amelyek hátrányosak lettek volna, Brüsszel most kereskedelempolitikai intézkedéseknek nevezi azokat, amelyekhez a többségi támogatás elegendő. „Ez jogsértő, mert így a velünk egyet nem értő kormányt kiszorítják” – mondta.
A miniszterelnök szerint Európa számára a béke a legfontosabb cél, de számos ország érdekei a háború fenntartására hajlanak. Hangsúlyozta: az EU újabb tízmilliárdokat költene a háborúra, miközben nincs pénz, és ezért hiteleket venne fel. A miniszterelnök célja, hogy szövetségeseket találjon az EU békepályára állításához.
A 14. havi nyugdíjról szólva Orbán Viktor elmondta, hogy a hosszú távú intézkedések pénzügyi alapokra épülnek, például az édesanyák adómentessége vagy a 14. havi nyugdíj. „A döntéseink megalapozottak, pénzügyi és gazdasági alapjuk van” – hangsúlyozta.
A nemzeti konzultációról szólva a miniszterelnök kifejtette, hogy ez lehetőséget ad a politikai viták átlátható lefolytatására. „Az emberek átlátnak a trükkökön, a nemzeti konzultáció ezt is feltárja” – tette hozzá.
Végül Orbán a nevelőszülők alapdíjának megduplázásáról beszélt. Kiemelte, hogy a gyermekeket nem lehet magukra hagyni, és az államnak nehéz helyzetben is helyt kell állnia. „Minél több gyereknek találjunk családot, ezáltal még több gyermek nőhet fel szerető családban” – mondta. Hozzátette, hogy az egyházi fenntartású intézmények is fontos szerepet játszhatnak, de mindig lesznek gyerekek, akiket állami intézményben kell ellátni.
