Orbán Viktor: Ez már egy másik ország

A beszélgetés elején Orbán Viktor az amerikai út részleteiről beszélt, többek között arról, miért utazott „fapados” légitársaság gépeivel oda és vissza is.

A kormányfő elmondta, a Donald Trumppal folytatott tárgyalások során nem lehetett blöffölni, őszintén megmondta neki, hogy a szankciói tönkre tették volna Magyarországot, és szerencsére sikerült meggyőzni, elfogadta a tényeket.

Arra a kérdésre, hogy meddig lesz érvényben a mentesség, Orbán Viktor elmondta: kezet fogtak az amerikai elnökkel, aki azt mondta, amíg ő a miniszterelnök, az USA nem lépteti életbe a szankciókat. – Ha húsz évig leszek, akkor húsz évig – fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Donald Trump ezért nem kért semmit, hiszen barátként tekint a magyar miniszterelnökre és Magyarországra.

Azt is kiemelte, mindegy ki mit mond most, csak az számít, hogy ő mivel állapodott meg az amerikai elnökkel, hiszen az USA-ban elnöki rendszer van, az ovális irodában döntenek mindenről.

Kérdésre válaszolva, Orbán Viktor elárulta, 2010-ben felvetődött, hogy Magyarországon is bevezessék az elnöki vagy a félelnöki rendszert amerikai vagy francia mintára, de abban maradtak: nem nyúlnak hozzá a parlamentarizmushoz.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy nemcsak az amerikaiak, hanem mindenki próbál eladni valamit egy-egy ilyen találkozón, ezért nem volt rendkívüli, hogy Washingtonban is tárgyaltak ilyen kérdésekről. De aláhúzta: ezekkel Magyarország jól jár, például olcsóbban jutunk amerikai LNG-hez, mint amennyiért mástól vehettünk volna.

Arra a felvetésre, hogy pár évvel ezelőtt Szijjártó Péter még azt mondta: az amerikai nukleáris technológia nem felel meg a magyar igényeknek, Orbán Viktor emlékeztetett, hogy itt most másról van szó. Egyfelől az amerikaiak is fejlődtek, másfelől olyan rendszerekről van szó, amelyek eddig nem voltak elérhetőek, például az elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló technológiáról.

– Mindig az a kérdés, mi jó a magyaroknak. Ha az Egyesült Államok jó viszonyt ápol velünk, az jó Magyarországnak – jelentette ki összegzésként Orbán Viktor.

A kormányfő jelezte azt is: kaptunk egy lehetőséget, ezzel most élt a kormány. Ilyen a Biden-adminisztráció idején nem volt. Ez viszont nem jelent irányváltás a magyar külpolitikában.

Kérdésre elmondta: az oroszokkal üzleti kapcsolatban állunk, akárcsak a kínaiakkal. De sem ezeknek az államoknak, sem az USA-nak nincs beleszólása a magyar belpolitikába.

– 2008-ig úgy gondoltam, hogy a nyugati világ haladthat Kelet felé, de ebben a kérdésben nem volt nyugati egység, és a keleti országok sem voltak erre felkészülve, és akkor megértettem, hogy a nyugati expanziónak vége van. Az oroszok pedig megerősödnek, itt maradnak, számolni kell velük, ezért mentem 2009-ben tárgyalni Vlagyimir Putyinhoz – idézte fel Orbán Viktor.

A részletekről szólva elmondta: akkor megállapodtak a gazdasági együttműködés kereteiről. Többek között abban, hogy történelmi kormányokkal nem foglalkoznak, hogy legyen közvetlen vonal, és hogy minden évben legyen egy személyes találkozó, amikor rendezni lehet például a vitás kérdéseket.

Ezek után az amerikai védőpajzsra terelődött a szó. Erről Orbán Viktor elárulta: ez több eszközt takar, és abban állapodtak meg Donald Trumppal, hogy ha bármilyen nehézség lép fel, az USA segít a stabilitás megőrzésében. De ez nem hitelfelvétel, nem kell kötelezően lehívni és kamatot fizetni.

Kérdésre válaszul a miniszterelnök jelezte: az első világháború vége óta Magyarország kitett, és meg-megújuló támadást indítanak ellene, ezért mindig szükség volt valamilyen védőpajzsra.

A budapesti csúcsról szólva elmondta: az amerikai-orosz tárgyalások elakadtak a területi kérdések miatt, de nem szakadtak meg, így a béketalálkozó nem került le a napirendről, csak késik.

Ennek kapcsán felidézte, 2022-ben az oroszok majdnem megegyeztek az ukránokkal, és akkor megelégedtek volna két megyével. A britek azonban megakadályozták a megállapodást, erre válaszul pedig Moszkva négy területet felvett az alkotmányába, és addig akarja folytatni a háborút, amíg ezeket meg nem szerzi.

Hozzátette: Magyarország ahhoz próbál szempontokat adni arra, hogyan lehet a győzelment másként is értelmezni.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy azt szeretné, ha lenne „saját műholdja saját jogon”. Erről tárgyaltak az Egyesült Államokban, mert amerikai technológiai alapon akarják ezt a célt elérni, már csak azért is, hogy az amerikai űriparba is bekapcsolódhasson Magyarország.

Az ország gazdasági helyzetéről szólva Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a költségvetési hiány nem nő, a korábbi években is 5 százalék volt, most is annyi lesz, és amíg a háború tart, ezen nehéz is lenne változtatni.

Hasonló a helyzet a gazdasági növekedéssel: ha nem lenne háború, háromszor nagyobb lehetne a növekedés, nem csak itt, ez igaz Németországra is.

Hangsúlyozta, mindezek ellenére nem akarja a kormány egyetlen célját sem feladni – átütemezni igen, de lemondani róluk nem. Így például jövő héten tárgyal a kereskedelmi és iparkamarával egy újabb, a kkv szektort érintő támogatási programról. Ez egy 70-80 milliárdos adócsökkentési csomag lenne.

Ami a KSH szegénységi adatait illeti, Orbán Viktor szerint azt kell nézni, honnan indultunk és hol tartunk. A nyugdíjakról szólva kiemelte, 2010 után azt ígérte, a kormány megőrzi a nyugdíjak értékét, és amennyire a gazdaság teljesítménye ezt lehetővé teszi, növelni is fogják. Szerinte ezt a vállalást sikerült teljesíteni: a nyugdíjas fogyasztási kosár áremelkedésével legalább azonos mértékben emelték folyamatosan a nyugdíjakat.

Szóba került Budapest esetleges csődje is. Erre válaszul Orbán Viktor frappánsan megjegyezte: a főváros nem fog csődbe menni, mert már csődben van, amit kreatív trükközéssel igyekszik leplezni a Főpolgármesteri Hivatal.

Emlékeztetett arra is, kormányzati pénzből hatalmas beruházások folytak és folynak a városban, amely rosszul gazdálkodik a saját bevételeivel.

– Tessék jól kormányozni! Ez egy gazdag város, rengeteg vagyona van – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátette: ha nem tudják megoldani, a kormány segíteni fog.

Összességében a miniszterelnök úgy látja, ez egy másik ország, gazdaságilag ütésállóbb, gazdagabb, mint az, amelyiket 2010-ben átvették. Ezzel, mint mondta, nem tagadja, hogy még mindig vannak problémák, sok a teendő, ezen dolgoznak is.

A Tisza adatbotránya kapcsán Orbán Viktor jelezte: az adatgazdák jogi és morális kötelessége megvédeni a gondjaikra bízott adatokat, egyébként pedig nem érti, miért bízták egy ukrán cégre a fejlesztést, miközben vannak jó magyar informatikusok is, és mit keresett egy ukrán adminisztrátor a Tisza app működtetői között.

Kérdésre válaszolva azt is leszögezte: ő nem fog Magyar Péterrel vitatkozni, mert ő a Tisza elnökének „főnökeivel” vitatkozik Brüsszelben. Arra a felvetésre, hogy Brüsszel nem indul a választáson, Orbán Viktor világossá tette, hogy de, aki a Tiszára szavaz, az Brüsszelre szavaz, és arra, hogy ott döntsenek az ország sorskérdéseiről, és ne Budapesten.