Casus belli-e a százhalombattai ügy?

– A beszélgetésünk pillanatában még nem lehet tudni, baleset vagy támadás történt a százhalombattai finomítóban. Azt viszont igen, hogy Romániában is volt hasonló eset. Van okunk félni attól, hogy Magyarországot célzott támadás érte, amit akár újabbak is követhetnek?

– Ilyenkor mindenkiben felmerül az idegenkezűség gyanúja—ez természetes reflex. Jelenleg nincs elég megbízható információnk ahhoz, hogy bármit is kijelentsünk. Ha nem balesetről van szó, a következő logikus kérdés mindig az, hogy „kinek állhatott érdekében?”. Egy ilyen akció mindkét háborúzó félnek hozhat valamilyen előnyt, ezért nem zárható ki az ukrán támadás, de egy hamis zászlós művelet sem. A legfontosabb azonban: kritikus infrastruktúráról beszélünk. A NATO hatályos elvei szerint egy ilyen létesítmény elleni célzott támadás casus belli kategória.

– Tegyük fel, hogy az ukránok voltak, mivel a magyar kormány Kijev útjában áll, és a szerb sajtó is bemutatott egy dokumentumot, ami arról szólt, hogy Zelenszkijék Magyarország elleni akciókat terveznek, igaz abban csak propagandisztikus lépésekről esett szó. Ha kiderülne, hogy ők voltak, akkor mi történne?

– Elindulna egy nagyon bonyolult politikai-jogi folyamat. Magyarország minden valószínűség szerint az 5. cikk alkalmazását kérné a NATO Tanácsától. Ez kollektív védelemről szól—arról, hogy szövetségesi keretben válaszoljunk a kritikus infrastruktúra elleni támadásra. De egy pillanatra lépjünk hátra: Magyarországot nem csak baráti országok veszik körül, és Európában több szolgálat is aktív a régiónkban. Elméletileg a francia, de akár a brit hírszerzés is szóba jöhet, amelyek időről időre mélyen beleállnak a térségbeli folyamatokba. Romániában a Lukoil-finomító, nálunk egy magyar tulajdonú létesítmény sérült meg, ez akár üzenet is lehet. Összességében tehát ma még nagyon korai messzemenő következtetéseket levonni; több lehetséges, a megfelelő képességgel és motivációval rendelkező jelölt szóba jöhet elkövetőként.

– Technikailag hogyan zajlik egy ilyen akció?

– Az ilyen nagy kiterjedésű rendszereket szinte lehetetlen „centiről centire” őrizni. A közelmúltban is volt hír arról, hogy valakit kikísértek a százhalombattai területről, mert állítólag eltévedt. Hogy ez összefügg-e a mostani robbanással, nem tudjuk, de minden támadást megelőz egy felderítési fázis. Ma már kisrepülőről, drónról kiváló felvételek készíthetők; ezek alapján beazonosíthatók a kritikus csomópontok, ahol a legkisebb ráfordítással a legnagyobb kár idézhető elő. A finomítókban persze vannak redundanciák, tartalék rendszerek, épp az ilyen helyzetekre. A végrehajtásnál—és ezt Romániában és nálunk is látni vélem—mintha törekedtek volna arra, hogy ne legyen személyi sérülés, vagy legalábbis a kockázatát minimalizálják. Ez fontos lehet.

– A kiegyensúlyozottság kedvéért: mi van, ha ez egy orosz művelet, vagy hamis zászlós akció?

– Ha igazoltan külső állami szereplő a tettes, ugyanaz a logika érvényes: kritikus NATO-infrastruktúra elleni cselekedet, ami minimum szövetségi szintű politikai reakciót vált ki, de akár több is lehet. Épp ezért gondolom valószínűnek, hogy nem lesz gyors és egyértelmű kinyilatkoztatás arról, hogy ki a felelős: ha egy kormány néven nevezi az elkövetőt, arra a közvélemény és a szövetségi logika konkrét lépéseket kényszerít. A magasabb politikai összefüggések és a távolabbi érdekek ezért sokszor „műszaki hiba” irányába terelik a hivatalos narratívát. Ez érthető, és nem állítom, hogy biztosan ez lesz, de számolhatunk ezzel is.

– Mondjuk a Trump–Putyin csúcs előtt kevéssé valószínű, hogy Oroszország kockáztatna egy ilyen akciót. Viszont olyan szereplők, akik nem érdekeltek a csúcs sikerében… Lehet, hogy így akarták megzavarni vagy ellehetetleníteni a találkozót?

– Ez sem kizárt, ahogy az sem, hogy az oroszok Ukrajna ellátását akarják megzavarni. Ne feledjük, hogy Ukrajna energiarendszere nyugati irányba is be van kötve, ha az ellátási lánc megzavarása a cél, akkor Szlovákiában és Lengyelországban is lesznek hasonló támadások, de legalábbis kísérletek. Egyelőre tényleg semmit nem lehet kizárni.