Belföld

Súlyos milliárdok jutottak az árvízvédelemre

Az elmúlt 15 évben több mint 450 milliárd forintot fordított a kormány az árvízi védekezést szolgáló létesítmények fejlesztésére és megerősítésére - közölte az Energetikai Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára Szentgotthárdon, a Rába partján tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Súlyos milliárdok jutottak az árvízvédelemre
Eddig csak-csak rendben van, de a medréből ne lépjen ki!
Fotó: AFP/NurPhoto/Balint Szentgallay

V. Németh Zsolt kiemelte: az, hogy az utóbbi időben a figyelem fókusza a vízkészlet-gazdálkodásra került, a víz megtartása vált fontossá, nem jelenti azt, hogy bármilyen módon is csökkenhetne a veszélyérzetünk, illetve csökkenthetnénk azokat a készségeket, amelyek az eredményes árvízi védekezéshez szükségesek.

Éppen ezért lényeges az árvízvédelmi létesítmények rendszeres felülvizsgálata - ennek részeként tekintette meg árvízvédelmi szakemberekkel közösen a Rába szentgotthárdi szakaszát. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar árvízi védekezés sikeres, összehasonlítva a szomszéd országokban zajlott hasonló védekezéssel, az tapasztalható, hogy megállja a helyét.

Hozzátette, a siker tudatos stratégia végrehajtásának eredménye - mondta. Közölte: a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése feladatokat határoz meg az egész országra, amit a vízügy, néha kompromisszumok árán, sok egyeztetéssel, de módszeresen végrehajt. V. Németh Zsolt a pénteki bejárás tapasztalatai alapján kijelentette: a Rábán a védművek jó műszaki állapotban vannak, a műtárgyak működnek, a szükséges karbantartásokat a vízügyes szakemberek folyamatosan végzik, ember és eszköz rendelkezésre áll.

Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett: a Rábán 2023-ban és 2024-ben is voltak harmadfokot meghaladó áradások, amelyek nagyon komoly védekezési munkálatokat igényeltek a folyó szentgotthárdi és körmendi szakaszán is. Kifejtette, éppen ezért aktuális a védművek állapotának felmérése. Már a tavalyi és tavalyelőtti árvizek levonulása után feltérképezték az akkor mutatkozó problémákat, megkezdték és azóta is végzik a helyreállítási, megerősítési munkálatokat.

Szentgotthárdon például a Rába bal parti padkájának kotrása zajlik, ahol elmondása szerint az elmúlt két év árvizei egy méter vastagságot meghaladó iszaplerakódást okoztak. Szólt arról is, hogy Csörötnek településen, ahol a Rába partjának „elhabolása” már az önkormányzati védtöltést veszélyeztette, kőműves módszerekkel végeznek megerősítést, a munkálatok két ütemben zajlanak és várhatóan november végéig tartanak.

Az igazgató megerősítette: Szentgotthárdnál a korábban kiépített támfalak és magasított töltések jó állapotban vannak, folyamatosan munkát ad a töltések évenkénti kétszeri kaszálása, szavai szerint több helyen küzdeniük kell egy új özönnövénnyel, a japán keserűfű térhódításával.

Kapcsolódó írásaink