Hárman kapták meg idén a L'Oréal és az UNESCO nők számára létrehozott tudományos ösztöndíját

A szervezők tájékoztatása szerint huszonharmadik alkalommal adták át a kivételes tehetségű magyar kutatónőknek járó, hét és fél millió forint összdíjazású elismerést szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján – emelték ki a közleményben.

A neurodegeneratív betegségek – mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór vagy az ALS – világszerte több mint egymilliárd embert érintenek, és a fogyatékosság vezető okai közé tartoznak. Ana Martins, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa olyan természetes vegyületeket vizsgál, amelyek képesek lehetnek megvédeni a vér-agy gátat az oxidatív stressz és a gyulladás káros hatásaitól, így lassítva a betegségek előrehaladását. Bár ezeknek az anyagoknak alacsony a felszívódása, kémiai módosítások segítségével hatékonyabban és fokozatosan juttathatók el az agyba, ami növelheti terápiás hatékonyságukat. A kutatás célja olyan megfizethető és hatékony megoldások azonosítása, amelyek hozzájárulhatnak a magas kockázatú emberek – például 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők – védelméhez, és új lehetőségeket kínálhatnak a súlyos agyi rendellenességek megelőzésében és kezelésében – olvasható a közleményben.

Pipek Orsolya, az ELTE Természettudományi Karának tudományos munkatársa adattudományi módszerekkel vizsgálja a DNS-ben rejlő titkokat. Az általa fejlesztett algoritmusok több milliárd soros adathalmazokat képesek feldolgozni, százszor gyorsabban, mint a korábbi technológiák – így míg egy teljes emberi genom elemzése régen napokat vett igénybe, ma akár egy órán belül pontos eredmények születhetnek. Ez a gyorsaság kulcsfontosságú a rákdiagnosztikában, ahol az algoritmusok összetett mutációs mintázatokat is felismernek, és segítenek az orvosoknak a személyre szabott terápiák kiválasztásában. Kutatásai túlmutatnak az onkológián: a kutatónő vizsgálja a biológiai öregedés ütemét is, valamint olyan innovatív megoldásokon dolgozik, mint például a szennyvízminták genetikai elemzése, amely költséghatékony és anonim alternatívát kínál a hagyományos demográfiai vizsgálatokhoz. Az adattudomány ma az orvostudomány egyik legnagyobb erőforrása, amely gyorsabb diagnózisokat, hatékonyabb kezeléseket és új perspektívákat hozhat az egészségmegőrzésben – írták.

Oláh Julianna, a Budapesti Műszaki Egyetem kutatója számítógépes kémiai modellezést alkalmaz, hogy felgyorsítsa és hatékonyabbá tegye a gyógyszerfejlesztést és az ipari folyamatokat. Kutatócsoportjával vizsgálja a gyógyszerek lebomlását, az esetleges káros melléktermékeket, valamint az ételek és hatóanyagok kölcsönhatásait is, amelyek befolyásolhatják a terápiák hatékonyságát. Ezen túl környezetbarát megoldásokat keres a műtrágyagyártás energiaigényes folyamataira, és olyan molekuláris kapcsolókat kutat, amelyek új technológiák – például adattárolás és kijelzők – alapját adhatják. Munkájának célja, hogy egyszerre kínáljon megoldásokat az egészségügy, a környezetvédelem és a technológiai fejlődés sürgető kihívásaira. A tájékoztatás szerint az elmúlt huszonhárom évben hatvanhárom magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 95 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. A több mint két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, valamint a díj kutatónőket és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt. Az elismerésekről akadémikusokból álló zsűri dönt, a program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.