Regőczi István élete és munkája a tettekről szólt

Herczeg Anita alapító - Áder János volt köztársasági elnök felesége -, a Szent Mihály-templomban tartott mise után mondott beszédében hozzátette, a világban a nélkülözésre az olyanok adták a legszebb válaszokat, mint Regőczi atya. „Nem hangosan, hivalkodóan, de mindig a szeretet munkáját végezte, a jót adva közelről, embertől emberig” - mondta az árvaházalapító és templomépítő néhai katolikus papról.

Felidézte, 2021. áprilisban határozták el az alapítvány létrehozását, ekkor már lehetett sejteni, hogy járvány miatt több száz gyermek veszítette el egyik vagy mindkét szülőjét.

Rövid időn belül eldőlt, hogy az alapítvány csakis Regőczi István nevét veheti fel, ő az, aki leginkább megtestesíti számunkra azt a munkát, amelyet az alapítvány végez - fűzte hozzá.

Ismertette, az alapítvány hosszú távú és személyre szabott támogatást nyújt a koronavírus-járvány miatt árvává vált gyermekeknek, fiataloknak: minden árvát 18 éves koráig támogatnak, és azon túl is tanulmányaik befejezéséig. Felmérik a család anyagi helyzetét, és próbálják a leghatékonyabb segítséget adni, ami rendszeres pénzbeli támogatást, jogi, pszichológiai, mentálhigiénés szakemberek biztosítását jelenti. Eljuttatják a gyerekeket kulturális és sporteseményekre, nyári táborokba - mondta.

Beszélt arról, hogy a járvány másfél éve alatt az árvák száma meghaladta az 1600-at, azóta számuk 1200-ra csökkent, mert sokan felnőttek az akkori gyerekek közül. A támogattak húsz százaléka hétévesnél fiatalabb volt, amikor árvaságra jutott, egy százalékuk mindkét szülőjét elveszítette, ötven gyermek egyéves sem volt, amikor árva lett. 2022-ben három olyan gyermek született, akiknek az édesapjuk világra jöttekor már elhunyt a járványban.

Az alapítvány munkájának első évében - folytatta - a legfontosabb a pénzügyi segítség volt, hiszen sokszor a fenntartót veszítették el a családok, és a temetés költségének előteremtése is nehézséget jelentett számukra. Mára a támogatás eltoldódott a pszichológiai és mentális segítségnyújtás felé, mivel még sok családnál nem zajlott le a gyász folyamata.

„Kevesebb gyermekről kell gondoskodni, mint induláskor, de sajnos egyre nehezebb támogatókat találni, egyre nehezebb emlékeztetni az embereket arra, hogy a Covid ugyan halálos áldozatokat már nem követel, de az árva gyermekek még sokáig támogatásra szorulnak” - fogalmazott.

Regőczi István (1915-2013) 1915. október 5-én született Látrányban. Nehéz sorsú gyermekként 1925-ben meghívást kapott Flandriába, ahol három évet töltött. Később is visszatért Belgiumba, 1943-ban itt szentelték pappá. 1943 tavaszán Pestszenterzsébeten kezdte meg szolgálatát, megalapította első hazai gyermekotthonát, ahol a németek és a nyilasok elől bujkáló zsidó gyermekeknek és családoknak is menedéket nyújtott. 1947-ben létrehozta a Sasfiókák nevű gyermekotthont, amely később több mint 300 hadiárva számára adott otthont.

1949-ben letartóztatták és 1953-ig - ítélet nélkül - Kistarcsán tartották fogva; 1972-ig többször volt börtönben, fogságban, legutoljára 1971-ben illegális sajtótevékenység miatt ítélték el, miután 1969-ben Belgiumban Mi nem hallgathatunk címmel kiadták összegyűjtött jegyzeteit. Az Isten vándorának is nevezett pap több évtizedes szolgálata alatt Szalkszentmártonban templomot, Domonyvölgyben kápolnát épített, és ő alakította ki a kútvölgyi Engesztelő Mária-kápolnát. 1989. december 8-án, a Fővárosi Gyermekvédő Otthon Aga utcai épületében kápolnát rendezett be 150 állami gondozott fiatal és nevelőik számára. A 98 évesen elhunyt pap kútvölgyi kápolna mellett nyugszik.

A rá emlékező mise után a templom falán 2009-ben elhelyezett emléktáblát Áder János és Herczegh Anita, a látrányi katolikus plébánia nevében Szűcs Imre plébános, Pretz József világi elnök és Papp Ferenc képviselő, a kútvölgyi kápolna képviseletében Herceghalminé Nemes Teréz, valamint Móring József Attila (KDNP), a térség országgyűlési képviselője és Hartung-Mihály Anett (független), Látrány polgármestere koszorúzta meg.