A hagyománytiszteletről is szól a Szántódpusztai Majorság

A képviselő beszélt arról, hogy 1055-ben, a Tihanyi Apátság alapítólevelében már tihanyi birtokként említett Szántódpusztai Majorság hosszú éveken át csak amortizálódott, amit nem lehetett tétlenül nézni. Az elmúlt évek az összefogásról szóltak annak érdekében, hogy ez az 1847-ben császári-királyi vásártartási jogot is kapó komplexum megújuljon, és újra turisztikai vonzerő lehessen a Balaton déli partján - tette hozzá.

„Szántódpuszta sikere, eredményessége igazolja, hogy volt értelme a befektetett energiának és pénznek” - fogalmazott.

Kiemelte, Szántódpuszta ma már olyan turisztikai attrakció, amiért érdemes a Balatonhoz menni ősszel, télen, és tavasszal is.

Kitért arra, hogy a Mihály-napi vásárok régen nemcsak közösségi, vallási ünnepek voltak az emberek számára, ilyenkor volt a számvetés, az állatok behajtásának és a még földeken lévő mezőgazdasági termények leszüretelésének, learatásának ideje.

A Mihály-napi vásárok voltak és lehetnek ma is a közösségi találkozások színhelyei, amire egyre inkább szükségünk van, hiszen manapság a közösségi médiák nem összehoznak, hanem elmagányosítanak bennünket - hangsúlyozta.

Kresz Tamás létesítményvezető arról beszélt, mennyire örömteli megélni, ahogy a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-hez tartozó majorság a másfél-két éve történt újranyitása óta újjáéledt, és azóta is egyre fejlődik.

„Ez a nyár végre turisztikailag megmutatta azt, hogy hova is pozícionáljuk magunkat” - fogalmazott.

Kitért arra is, hogy nagy sikerük van a majorban élő őshonos háziállatoknak, amelyekkel feltöltötték a régi ólakat. Mint ismertette, 13 kiállítást nyitottak meg, 20 épületet újítottak meg, és hosszú időre sikerült minden épület állagmegóvását biztosítani.

„Szántódpuszta készen áll arra, hogy a turizmus méltó helyszíne, egyik ékköve legyen hosszú távon, csakúgy, mint a '80-as években volt” - mondta.

Herényi Károly, a szomszédos Balatonföldvár alpolgármestere arról beszélt, hogy a korhű helyreállításnak köszönhetően a múlt századok paraszti és népművészeti kultúráját tárgyi és építészeti emlékeivel gazdagító majorság az egész környezetét, köztük településüket és az odalátogató turistákat is gazdagítja.

Balatonföldvár üzeneteként megfogalmazta a kérést, hogy a Szántódpusztán élők és munkálkodók féltő, óvó gonddal őrizzék meg a majorságot a következő nemzedékeknek, „hogy az még sokáig történelmünk élő része legyen”.

Szajcz Adrián, Somogy vármegye közgyűlésének alelnöke felidézte, 2014-ben még „végeláthatatlanul” érkeztek a panaszok amiatt, mert Szántódpuszta egyre csak pusztult. Ma már újra régi fényében kezd tündökölni: a helyi termékek bemutatásának és összejöveteleknek, programoknak a helyszíne - mondta, hozzátéve: jól látható, hogy szükségük van ilyen típusú attrakcióra a helyieknek és a térség vendégeinek is.

Az esemény részeként a felszólalók időkapszulát helyeztek el a major piac- és vásárterén, ebben a térség üzeneteit és vásári portékákat helyeztek el.

Várszegi Balázs, Szántód önkormányzati képviselője hangsúlyozta, településüknek Szántódpuszta a hagyomány és a múlt tiszteletét jelenti, és bíznak abban, hogy ez így lesz akkor is, amikor az időkapszulát kinyitják a Mihály-napi vásárok 1847-es évi kezdetétől számított ezer év múlva.

A vásáron megjelenteket, a terményeket és a vásári portékákat Bicsár László plébános áldotta meg.

Az eseményen hagyományőrző programok, kisállat-behajtás, régi mesterségek bemutatói, patkódobáló verseny és egyéb programok is várják az érdeklődőket.