Belföld

Az űrkutatásban rejlő lehetőségek felismerése

Köszönet illeti a kormányt és a magyar kormányfőt azért, hogy harmincnyolc év úttalanság és csend után felismerte az űrkutatásban rejlő lehetőségeket, esélyt adott a magyar űrpolitika és űrstratégia kidolgozására és a HUNOR magyar űrprogram megalkotására – hangsúlyozta a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett kötcsei találkozón megtartott előadásában Kapu Tibor űrhajós vasárnap.

Az űrkutatásban rejlő lehetőségek felismerése
Megérkeztek a magyar űrhajósok, Kapu Tibor (jobbról a második) és Cserényi Gyula (jobbról a harmadik) Kötcsére
Fotó: Facebook/Polgári Magyarországért Alapítvány

Beszéde elején leszögezte, nem politikus és valószínűleg soha nem is lesz az. „Habár már többször ért az a megtiszteltetés, hogy minisztériumi épületekben fordulhattam meg, őszintén szólva, a nemzetközi űrállomásról nyíló kilátást nem szárnyalja túl semmi” – mondta.

Kapu Tibor személyes köszönetét fejezte ki a közönség soraiban ülő elődjének Farkas Bertalannak és kiképzett űrhajóstársának Cserényi Gyulának, valamint a HUNOR programot irányító Ferenc Orsolya miniszteri biztosnak és a programban részt vevő összes kollégájának.

Kapu Tibor úgy fogalmazott: „Szilárd meggyőződésem, hogy a HUNOR program teljes csapata, kutatóival és munkatársaival együtt nemzeti érték, akik olyan valódi tudásra tettek szert, olyan valódi kompetenciákat hoztak Magyarországra, amelyekre alapozni lehet, és kell is a jövőben” – mondta.

Kijelentette: bármikor készek megszervezni egy újabb űrprogramot, az elmúlt években ugyanis több száz szakembert sikerült meggyőzniük arról, hogy érdemes olyan kísérleteken morfondírozniuk, amelyekkel egyszer az űrben is bizonyíthatnak majd.

„A HUNOR program nem áll meg, ebbe fogjuk fektetni az erőnket” – hangoztatta. Kapu Tibor előadásában úgy fogalmazott: az űrtudományokkal nekünk magyaroknak nagy szerencsénk van, ezzel ugyanis megtaláltuk azt a szektort, ami egyszerre fejlődik rohamosan, és amelyben mi az adottságainkkal rendkívül sokat érhetünk el.

„Az űrszektorhoz ugyanis nem szükségesek ásványkincsek, magas hegyek, vagy tengerpartok, (...) a világűrig tartó út eltökéltséggel, szikla szilárd akarattal, alázattal, biztos tudással, kreativitással és leleményességgel van kikövezve” – mondta. Megfogalmazása szerint Magyarország számára kitörési út a tudás és a szorgalom, bár több különböző világnézettel találkozhatunk, „de a fizika az fizika, a tudomány az tudomány, a természet törvényei megmásíthatatlanok, a Föld pedig gömbölyű”. Hozzáfűzte: az űrtudományok hatványozottan segítenek mindenféle technológiai fejlesztést, ugyanakkor szavai szerint ez nem az a terület, mely megtűri a mellébeszélést.

„A világűr rideg és könyörtelen, és minden erejével azon van, hogy működésképtelenné tegyen bármit, amit felbocsájtunk, legyen az műhold vagy ember” – mondta, megjegyezve az űr szó a tudomány bármely szakágához csatlakozzon is, nehezített pályát, nehezített kihívást jelent. Éppen ezért jelent különösen nagy teljesítményt szavai szerint az, hogy az AX4 küldetés 60 kísérletéből 25 magyar volt, és mind a huszonöt tudományos kísérlet eszközfejlesztés és technológiai demonstráció sikeres volt.

„Ez az eredmény az innováció csúcsa, és ezek azok a kísérletek amelyek engem odafönt a világ legbonyolultabb, legexkluzívabb és éppen ezért legdrágább laboratóriumában, a nemzetközi űrállomáson elképesztően büszkévé tettek” – jelentette ki, szavait pedig hosszú taps követte.

Kapu Tibor a nem is olyan távoli jövőről szólva előre vetítette: világunk határai kitágultak, a világűrben használt eszközeink száma exponenciálisan növekszik, előtérbe kerül a Hold hasznosítása, az emberiség holdbázisokat fog létrehozni, aszteroidákon fogunk bányászni, és a Mars bolygó felé fogjuk venni az irányt. Szavai szerint világos, hogy az űrkutatás területén egyre nagyobb kihívások következnek, egyre több űrbéli technológiai megoldásra lesz szükség, ezekhez új eszközöket kell kitalálni, megtervezni, legyártani, tesztelni, javítani. Olyan kérdésekre, emberi tényezőkre kell választ találni, mint hogy miként kell majd a Földtől rettentően távoli vidékeken megmaradni, vagy éppen egy űrhajóban évekig bezártságban élni. Akiknek ezekre a kérdésekre sikerül jó válaszokat találni, azok piacot nyernek, valódi, magas hozzáadott értékű munkahelyekkel megtöltött szektort tudnak működtetni. Azok fogják a kérdésekre a választ megtalálni, akik korábban befektettek a tudományokba, innovációba, azok akik mertek kísérletezni a világűrben, akik mindezeket időben felismerik és bátran lépnek – mondta.

„A HUNOR program tíz évvel ezelőtt még lehetetlen lett volna, tíz évvel később pedig már késő lenne. Az űrszektor most növekszik, most kell okosnak lennünk” – hangoztatta előadásában Kapu Tibor.

Kapcsolódó írásaink