Belföld

„A jogász nem pusztán értelmez, hanem rendet teremt”

Sulyok Tamás hangsúlyozta, jogásznak lenni különleges, kemény és olykor hálátlan hivatás

Jogásznak lenni olyan életforma, ahol a komoly felelősség mindennapos, és az elkötelezettség a tisztességgel alkot szilárd szövetséget, hiszen a jogász nem pusztán értelmez, hanem rendet teremt, igazságot keres, és tisztességgel erősíti a köz bizalmát – hangoztatta a köztársasági elnök pénteken a Tolna Vármegyei Jogásznapon, Szekszárdon.

„A jogász nem pusztán értelmez, hanem rendet teremt”
Sulyok Tamás köztársasági elnök (j) köszöntőt mond a Tolna Vármegyei Jogásznapon a szekszárdi vármegyeházán 2025. szeptember 5-én
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Sulyok Tamás a jogászi hivatásrendek egyik legrangosabb és legfontosabb Tolna vármegyei eseményén hangsúlyozta: jogásznak lenni különleges, kemény és olykor hálátlan hivatás, de éppen ezáltal mutatkozik meg igazi értéke.

A jog ugyanis nem önmagáért való, hiszen a paragrafus önmagában tinta a papíron – fogalmazott, kifejtve, hogy „a benne rejlő emberi sors” – az elesett, aki támaszt keres, a gyermek, aki védelemre szorul, a nemzet, amely békében és biztonságban kíván élni – „teszi élővé”.

Az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy „mindannyiuk reménye a jog által találhat oltalmat”, és az, aki „a törvény hangján szól, a közösség igazságérzetének legmélyebb rétegeit teszi hallhatóvá”.

A köztársasági elnök – Szekszárd szellemével összhangban – a szőlő és bor világából kölcsönözve képét a jogászi munkát a borkóstoláshoz hasonlította, amikor arról beszélt: a bor kóstolásakor is ugyanazt a nedűt ízlelik az emberek, mégis más-más jegyet emelnek ki. És mindegyikünknek igaza van, mert „az igazság nem egyetlen hang, hanem egy egész akkord, a sokféleségben bemutatkozó harmónia” – fogalmazott.

A teljes kép meglátása szerint éppen az eltérő nézőpontokból rajzolódik ki, s éppen az a jogász hivatás ereje: „a különbözőséget is átfogó egység, amely a jog rendjének útját megvilágítja”.

Az államfő szólt arról is, hogy a jogász munkája a szőlősgazdáéhoz is hasonlítható, hiszen míg a jó borhoz idő, gondoskodás és türelem kell, úgy a jogi döntésben is minden megfontolt gondolat a közösség jövőjét alakítja. Kiemelte, hogy „a tökéletességet minden esetben a kötelességtudat és a gondosság hozhatja közelebb”.

A Tolna Vármegyei Jogásznap kapcsán Sulyok Tamás azt mondta, hogy a rendezvény egyik legfontosabb értékét a gondolatok szabad találkozása, az építő párbeszéd, s annak a mögöttes tudásnak az ereje adja, amelynek a jogászi hivatás során érvényesülnie kell. Ez pedig, hogy „a törvény betűje a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálja” – utalt az alaptörvényre.

Az államfő szerint a jogászok feladata, hogy őrizzék a jogrend stabilitását, az állampolgárok biztonságát, és erős alapokra helyezzék a nemzet jövőjét. Mert a jogászközösség a nemzet tartópillére, amely „a biztonság, a méltóság és a jövő reményének őrzője és amelynek iránytűje a józan ész, a közjog és az erkölcs” – hívta fel a figyelmet.

Az esemény meghívójában azt írták: a Tolna Vármegyei Jogásznap célja, hogy évről évre lehetőséget teremtsen a jogalkalmazásban, az igazságszolgáltatásban és a jogtudományban dolgozó szakemberek találkozására, eszmecseréjére és a hivatásrendek közötti együttműködés erősítésére.

A jogásznap programjai között szerepelnek szakmai előadások, azon a jogásztársadalma közvetlen párbeszédet folytathat a jogfejlődést meghatározó szereplőkkel, a résztvevők közösen gondolkodjanak a jog és az igazságszolgáltatás aktuális kihívásairól, irányairól.

A pénteki rendezvényen az államfő köszöntőjét követően – mások mellett – Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet (MJE) elnöke tartott előadást „Jog és hivatás – felelősségünk a közbizalom szolgálatában” címmel az MJE feladatairól és jelentőségéről, majd Bánáti János, az MJE társelnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) örökös tiszteletbeli elnöke, Havasi Dezső, a MÜK elnöke és Lehőcz Regina, Tolna vármegye főispánja beszélt a hallgatósághoz.

Kapcsolódó írásaink