Dezinformációval támadják hazánk energiaellátását

Azt írták: „Magyarország ellen – az orosz-ukrán háborúval, illetve Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő, a brüsszeli fősodorral ellentétes döntései és álláspontja miatt – évek óta nyomásgyakorló akciókat folytat az uniós elit, az ukrán állami szereplők és titkosszolgálatok, valamint hazai politikai szövetségeseik”.

Hozzátették: ezeknek a beavatkozási kísérleteknek több formáját is koordináltan, egymásra épülve, kommunikációs, jogi, gazdasági és politikai eszközöket felhasználva alkalmazzák.

„A brüsszeli cél a háború kezdete óta nem változott: Magyarország igazodjon, rendelődjön alá az Európai Bizottság és az uniós elit által megszabott politikai iránynak, és mondjon le külpolitikai és energetikai szuverenitásáról” – jegyezték meg.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közölte: „az ukrán vezetés és maga az ukrán elnök is a Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlás leghatékonyabb eszközének tekintette az Oroszországból érkező kőolajszállítás jogi, politikai és hadászati eszközökkel történő szabotálását”.

Az ukrán fél részéről folyamatossá vált a kőolajtranzit akadályozásával, bénításával vagy az annak teljes megsemmisítésével való fenyegetés – írták. Hozzátették, hogy „ukrajnai kötődésű politikai nyomásgyakorló szervezetek” is aktiválták magukat.

„Az elmúlt években szisztematikusan lobbiztak Brüsszelben az Oroszországból származó fosszilis energiahordozók használatának betiltásáért, közben a tagállamokra is nyomást gyakoroltak, hogy elérjék céljukat. Befolyásuk az uniós döntéshozatalban az elmúlt években nőtt, követeléseiket az Európai Bizottság beépítette az Oroszország elleni szankciós csomagokba” – közölték.

Kitértek arra, hogy a Barátság-kőolajvezeték elleni augusztus 22-i támadás „tovább fokozta a nyilvánosságon, a médián keresztül zajló nyomásgyakorlást”.

„A transzatlanti pénzalapokból, támogatási keretekből és az Európai Bizottság programjaiból finanszírozott sajtóorgánumok és közéleti szereplők egységes, az ukrán álláspontot és a szabotázs-akciót legitimáló, a szuverén magyar döntéshozatalt, az érvényben lévő uniós és államközi szerződéseket figyelmen kívül hagyó politikai diktátumokat artikuláltak” – fogalmaztak.

Közölték: a kőolajvezeték elleni támadás célja kettős volt, a tényleges károkozás a magyar és szlovák kőolajellátásban, továbbá „az ukrán vezetés narratívájának kontrollált, kontextualizált, a céljaiknak megfelelő megjelenés biztosítása a legkülönbözőbb, nagy hatású hálózati szereplőkön keresztül”.

„A közösségi platformokon közzétett tartalmakban megjelenő vélemények egyértelművé teszik: az ukrán háborús érdek mindent felülír. A külföldről finanszírozott szereplők egyeztetett módon, propagandisztikus céllal az ukrán álláspontot sulykolják a magyar nyilvánosságban. A Szuverenitásvédelmi Hivatal által bemutatott vélemények nem csak ezen személyek, hanem a teljes, Magyarországon aktív nyomásgyakorló média sajátjai, amelyeket különböző, akár burkolt formában is sugalmaznak” – emelték ki.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményében felhívta a figyelmet arra: a magyar energiapolitikával kapcsolatos kormányzati döntés „egyértelmű, érvényes és jogilag rendezett”.

„A magyar kormány döntésének megtámadása, valamint az erre épülő kampány célja, hogy Magyarország Ukrajna-politikájában változást kényszerítsen ki, továbbá a magyar szuverenitás védelmét és a nemzeti érdek érvényesítését a magyar nyilvánosság előtt morálisan igazolhatatlannak tüntesse fel. Ezáltal a magyar álláspontot és stratégiai döntést illegitimmé tegye, és így lépéseket tegyen arra vonatkozóan, hogy politikai előnyhöz juttassa a választási kampányban a Kijevvel és Brüsszellel szövetséges pártokat. Az ilyen jellegű beavatkozások az elmúlt években visszatérően ismétlődtek, tervezettségük és végrehajtásuk precizitása mögöttes műveleti logikát feltételez” – írták.