Belföld

Az erdészeti kutatások számítanak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsának

Magyarország a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén gyűjtött tapasztalataival érdemben hozzájárul a nemzetközi erdészeti kutatások sikeréhez, ezáltal bolygónk zöld értékeinek megőrzéséhez – mondta az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Európai Erdészeti Intézet (European Forestry Institute, EFI) igazgatójával, Robert Mavsarral tartott szakmai találkozó alkalmából.

Az erdészeti kutatások számítanak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsának
Felméri az idősödő fákat a Budapesti Erdészet
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Az erdők fennmaradása össztársadalmi érdek, ezért Magyarország nagy hangsúlyt fektet a klímaváltozás hatásainak és az alkalmazkodás lehetőségeinek kutatására. Napjainkban különösen értékesek a szélsőséges termőhelyek erdősítésében szerzett közel egy évszázados magyar tapasztalatok, hiszen világszerte kihívás a megváltozó termőhelyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodás, fogalmazott Zambó Péter a finnországi székhelyű kutatóintézet vezetőjével folytatott megbeszélésen. Magyarország a kilencvenes évek óta részt vesz az EFI által koordinált erdőgenetikai kutatásokban, legújabban pedig csatlakozott az EFI Integrate nevű programjához, melynek keretében az erdők természetvédelmi értékét mérik fel és oktatják a terepen dolgozó szakemberek számára.

A kutatásokban a Soproni Egyetem, és annak Erdészeti Tudományos Intézete mellett több állami erdészeti társaság is részt vesz, így például az első természetvédelmi, úgynevezett marteloszkóp mintaterületeket a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. létesítette. Az állam így nemcsak a kutatóintézetek finanszírozásával, hanem gazdasági társaságain keresztül is aktív szerepet vállal a fenntartható erdőgazdálkodás keretrendszerének fenntartásában.

A közlemény szerint nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartanak számot azok a kísérletek, amelyek az őshonos fafajok déli származásainak hazai viselkedését vizsgálják. A Törökországgal, a balkáni és kaukázusi országokkal, valamint Algériával és Marokkóval kialakított magyar kapcsolatok nemcsak a hazai, hanem az egész európai erdészeti gyakorlat számára kínálnak hasznos tudást a melegebb és szárazabb klímában alkalmazható fafajokkal kapcsolatban. „Elkötelezettek vagyunk az erdészeti kutatások további támogatása és a nemzetközi szintű tapasztalatcsere mellett, hiszen ezek jelentik a kulcsot a termőhelyi változások megértéséhez és ezen keresztül az emberiség számára létfontosságú erdők fenntartására szükséges új módszerek kidolgozásához”, emelte ki az államtitkár az Agrárminisztériumban tartott kétoldalú találkozó alkalmából a közlemény szerint.

Kapcsolódó írásaink