Belföld

A keleti nyitás sikertörténete a kínai-magyar kapcsolatok alakulása

Magyarország számára a keleti nyitás politikájának sikertörténete a kínai-magyar kapcsolatok alakulása - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután pénteken a Parlamentben együttműködési megállapodást írt alá az Országgyűlés Hivatala és a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának Hivatala.

A keleti nyitás sikertörténete a kínai-magyar kapcsolatok alakulása
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2) plenáris megbeszélést folytat Zhao Lejivel, a Kínai Népköztárság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökével (b5) az Országház Munkácsy-termében 2025. július 25-én. Jobbról Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya (j3)
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A házelnök, aki Csao Lö-csivel (Zhao Leji), a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökével közösen tett sajtónyilatkozatot, úgy fogalmazott: parlamenti képviselőként eltökéltek abban, hogy támogatást nyújtsanak saját kormányaiknak a kétoldalú kapcsolatok minél bővebbé tételében és minél inkább szorosabbra fűzésében.

Az Országgyűlés elnöke megjegyezte, hogy a kínai vendég megtekinti a Belgrád-Budapest gyorsvasút beruházást is. Kijelentette, hogy ez a beruházás egyfajta szimbóluma annak az együttműködésnek, amely a magyar kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikája és a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett Egy övezet, egy út politikája találkozásából fakad.

Kövér László felhívta a figyelmet, hogy Kína Magyarország számára az Európai Unión kívül az első számú kereskedelmi partner. Rámutatott, hogy 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben Kína volt a legnagyobb beruházó Magyarországon, valamint a távol-keleti ország további óriási jelentőségű beruházásokat is meghirdetett, a BYD például Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását fogja végrehajtani.

Kapcsolódó írásaink