Orbán Viktor: Európa minden baja a háborúból fakad

Orbán Viktor szerint Ukrajna és Magyarország kapcsolata látványosan megromlott, és ezt az ukrán elnök nyílt fenyegetései is mutatják. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy egy évvel korábban még a béke reményében utazott Kijevbe, ám ott határozott elutasítással szembesült. Mint fogalmazott, az ukrán-orosz háború következményeit Magyarország is szenvedi, ezért próbált közvetíteni, de Volodimir Zelenszkij akkor azt mondta: az idő az ő oldalán áll. Orbán ezzel szemben már akkor azt képviselte, hogy Ukrajna pozíciója fokozatosan gyengül, és ha a nyugati támogatók elfáradnak, az ország egyedül marad a fronton.

A miniszterelnök szerint az ukrán elnök személyisége is új jelenséget képvisel: olyan politikustípust, aki színészként, influenszerként került hatalomra, de előélete nem készítette fel a válságok kezelésére. „Egy elnöki szerepet ad elő” – fogalmazott Orbán, hozzátéve, hogy nem tudott vele mélyebb stratégiai kérdésekről érdemi beszélgetést folytatni. Szerinte Ukrajna jelenlegi magatartása az európai helyzetet is súlyosbítja, és úgy látja: az ukrán vezetés egyetlen reménye a németek támogatása, miközben az amerikaiak már világossá tették, hogy előbb-utóbb kiszállnak, ha a felek nem működnek együtt a békéért.

Orbán szerint a NATO legutóbbi csúcstalálkozóján már megmutatkozott a transzatlanti hasadás, mivel az amerikaiak a béke irányába mozdulnának, míg az európaiak – különösen Németország – a háború folytatásában látják a megoldást. Mint mondta, Európa és Amerika ebben a kérdésben stratégiailag eltérő pályára lépett, és ha ez így folytatódik, a háború összes terhét Európának kell viselnie gazdasági, pénzügyi és biztonsági szempontból is.

A háborús helyzet kezelését illetően Orbán hangsúlyozta, hogy sem Putyin, sem Trump nem tudott eddig áttörést elérni, és a konfliktus megoldása csak egy személyes orosz-amerikai találkozóval érhető el. Telefonszinten szerinte nem lehetséges érdemi áttörés. Kiemelte, hogy az oroszok sem látják értelmét a visszavonulásnak, miután már ekkora áldozatot hoztak, míg az ukránok és az európaiak abban érdekeltek, hogy folytassák a harcot. Ebből adódóan a felek jelenleg mind inkább a háborúban, mint a békében érdekeltek.

Az európai politikai viszonyokat tekintve Orbán úgy látja, hogy a kontinens országai közül csupán Magyarország és Szlovákia képvisel valódi békepárti álláspontot, a többi ország – akár aktívan, akár passzívan – a háborús logikát követi. Mint mondta, ez nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is súlyos következményekkel jár Európa számára. A háború költségeit már most százmilliárd eurós nagyságrendben számolja az EU, miközben Orbán szerint nincs reális katonai útja a győzelemnek Oroszországgal szemben. „Egy nukleáris nagyhatalom nem tud háborút veszíteni” – jelentette ki.

A magyar miniszterelnök azt is világossá tette, hogy szerinte Ukrajna uniós csatlakozása elfogadhatatlan lenne. Álláspontja szerint ha egy háborúban álló országot vesznek fel az EU-ba, azzal a háború magát is importálják, és egyetlen nap alatt Európa háborús félként találhatja magát a konfliktusban. Orbán kijelentette: a magyar vétó egyelőre megállította ezt a folyamatot, és bár szerinte Brüsszel kísérletet tehet ennek kijátszására, a végső döntésnél nem lehet megkerülni a magyar álláspontot.

A belpolitikai témákra áttérve a miniszterelnök élesen bírálta Magyar Pétert és a Tisza Pártot. Szerinte nem klasszikus pártról, hanem egy digitális politikai mozgalomról van szó, amelyben sok a bizonytalanság. Úgy véli, az ilyen mozgalmak gyorsan emelkednek, de ugyanilyen gyorsan hanyatlanak is. Hozzátette, hogy bűnre, árulásra nem lehet hosszú távon politikai közösséget építeni, és végső soron a politikában az emberi minőség és a történetileg felhalmozott tapasztalat dönt.

Mint mondta, a Fidesz politikai közössége valós karakterekből, kipróbált emberekből épül fel, akiket az emberek ismernek, és ez szerinte verhetetlenné teszi a pártot.

A volt vezérkari főnök ügyére – az állami pénzen végzett zsírleszívásra – reagálva Orbán kijelentette: a hadsereg vezetőinek példát kell mutatniuk. Mint mondta, nem lehet a fiatalokat hazaszeretetre és fegyelemre nevelni, ha a vezetőjük ilyen ügyekbe keveredik. Emellett kitért arra is, hogy a magyar rendszerben a honvédség főparancsnoka nem a miniszterelnök, ami megnehezíti a kormányzat és a hadsereg közötti egyenes alá-fölérendeltséget.

A nyári aszályhelyzet kapcsán a gazdák támogatásáról beszélt, és kritizálta a brüsszeli törekvéseket, amelyek az ingyenes öntözővíz megszüntetésére irányulnak. Szerinte ez a „tankönyvszerű piaci logika” a valóságtól elrugaszkodott, és a Tisza Párt is azért szavazott ennek támogatására, mert külföldi utasításokat követ. Orbán szerint Brüsszel ma egy olyan birodalmi központ, ahol nem a nemzeti érdekek számítanak, hanem elméletek és eszmények, amelyeket a helyi politikusok – köztük a magyar ellenzékiek – automatikusan követnek.

A beszélgetést összefoglalva Orbán Viktor azt hangsúlyozta: a migráció, a háború és a genderkérdés tekintetében csak Magyarország kérdezte meg népszavazással a polgárait, és ez mutatja meg igazán, hogy nemzeti vagy brüsszeli kormány áll-e egy ország élén. Szerinte a dolgok végén mindig ez a törésvonal válik meghatározóvá.